Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1952. április 6. - 1. Az egyetemen folyó tanárképzés - 2. Az egyetem 1952/53 tanévre szóló perspektivikus tanterve - 3. Javaslat az 1951/52-es tanév II. félévi vizsgáira - 4. Az Ipargazdaságtan tanszék és az Ipari szak munkájának megvizsgálása
Az anyag felépítéséről megállapítható, hogy nyomonköveti a most már mind általánosabbá és ismertebbé váló szovjet tankönyvek felépitését. Nagy pozitívuma a jegyzetnek az, hogy több forróst feldolgoz és mindegyik anyagból a legjobban kidolgozott részt igyekszik a jegyzetben felhasználni. Törekvés mutatkozik a jegyzetbon az iiányban is, hogy tervezési módszereinket fejlődésükben mutassa be. Ugyan ez áll a vállatok szervezeti kérdéseire is. A jegyzet az előbbiekben kifejtett területekén jelentős előrehaladást jelent, és sokkal jobb és színvonalasabb minden eddigi jegyzetnél, mnlyet e tárgyról hazánkban jegyzetformájában oktatás: anyagként alkalmaztak, A jegyzetnek több hiányossága is van. Ezek egyrésze abból fakad, hogy a jegyzet közvetlenül támaszkodik különféle forrásokra és azokat nem kovácsolja egységes egészszé, egy összefoglaló magasabb szinten. Helytelen forditott szövegek szószerinti beépítése az anyagban kellő ellenőrzés nélkül, ez alkalmas zavar okozására, •A jegyzet összeállításánál felmerült a szakositás problémája,, A jegyzetanyagban oly irányú szakositás érvényesül, hogy az sulylyal a gépipar problémáival foglalkozik és ezen belül - a birálat szerint nagyon helyesen - sok esetben megkülömböztet egyedi , sorozat - és tömeggyártásra alkalmazható módszereket. Az anyag ilyenirányú bontása abból az igényből fakad, hogy a hallgatók gondolkodását mentesitse minden sematizmustól és felhívja figyelmüket arra, hogy az egyes iparágak eltérő anyagi - gyártási folyamatai hogyan hatnak ki a tervezési, szervezési módszerekre, Az anyagban felhozott példák és a tananyagbon a gépiparra való szinte maradéktalan koncentrálása erre non eléggé alkalmas. Alapvető jellegű témaköröknél indokolt lenne az anyagnak több szakmára való kidolgozása, v°gy legalább a fejezet végén az egyes iparágak eltérő jellegére való utalás. Ez annál is inkább indokol, nak látszik, mert a j egyzet általában az iparró l szól, és azzal az igénnyel lép fel, hogy a vállalati tervezési és szervezési kérdéseket az egész"ipar keresztmetszetében ismertesse, Annak ellenére, hogy a gépipar az az iparág, ahol a tervezés és szervezés kérdései a legsokoldalúbban lépnek fel, indokolt az egyé iparágakhoz tartozó vállalatok eltérő jellegére utalni. Összefoglalva ; megállapítható, hogy az Ipari Vállalatok Szervezése és íervuzéso előadások jegyzete lényeges előrehaladást jelent a hazánkban ezen a területen megjelent munkákkal szemben és rálépett arra az útra, amelyen a népgazdaságunk jövő gazdas^T káder i számára ez a tárgykör helyesen és szükségleteinek megfelelőén oktatható. Az Ipargazd°sástana szemináriumo k szinvonala változó. A szemináriumokat a tanszék tanársegédei tartják, A módsze-r ellen jelentős kifogás nem merült fel. Általában azok a/Szemináriumok voltak eredményesek és jók, ahol a szemináriumot vezető tanársegédek képesek voltak a tananyag fontos részeit kellőképen gyakorlati ismerétekkel elnélyitoni.
