Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 2. Désfalva - Kóródszentmárton (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2009.

A Küküllői Református Egyházmegye régi textíliáiról II.

A Küküllői Református Egyházmegye régi textíliáiról II. a fémfonal korrodálódott, a nemesfém több helyen lekopott. Az 1749-es összeíráshoz később beje­gyezték Rétsei Sámuelné Etsedi Mária 1759-es adományait is, amelyek között ráismerhetünk erre a keszkenőre. 17 1 A tárgyat a helyszínen található, 1800-as leltár tételei között is megtaláljuk,' 7 2 ám a ké­sőbbi — 1871, 1873 és 1888 — összeírások már nem térnek ki részleteire, így nem tudjuk pontosan azo­nosítani őket. 1904-ben összeírták a gyülekezet értékesebbnek ítélt tárgyait. Hat darab, 18. századból származó textíliát egyetlen tételben foglaltak össze, valószínűleg közöttük volt az említett keszkenő is. 17 31933-ban Debreczeni László járt a gyülekezetben, ám ezt a keszkenőt nem említi. 17 4 Hasonló anyagokból készült a másik dicsőszentmártoni keszkenő (kat. 19.), ám hímzett mo­tívuma inkább a 18. század elejére datálja. A keszkenő 17 5 alapja fehér pamutvászon, felületét so­doratlan kékesre színezett selyemfonallal és S-sodratű, ezüstözött lyoni fémszállal készült hím­zés (ferde lapos öltés, török lapos öltés) díszíti, szegélye hurkokkal tagolt zsinór-dísz. A textília sarkaiba hangsúlyos aszimmetrikus virágtöveket helyezett a hímző, míg az oldalak közepére apróbb, azonos elemekből kialakított motívumok kerültek. A kacsból induló tő íves vonalát hosszúkás levélpár szegélyezi, amelyeket két egymás utáni, ellentétes irányba ívelő szár követ. A tövön és a szárakon szív alakú levelek és indák hajtanak, végeiken virágok. Érdekessége, hogy a virágot a kétféle levélből állították össze: szív alakú selyemmel hímzett forma, fölötte pötty; két oldalról hosszúkás levélforma keretezi, amelyeket fémszállal hímeztek. Megfigyelhetjük, hogy ez a minta sikeresen ötvözi a különböző motívum-szerkezeteket: rendszere szimmetrikus, ugyanis ágai a középen elhelyezett tő két oldalára hajlanak; aszimmetrikus jellemzők, hogy a tő vonala ívelt, míg a szárak csigavonalra épülnek. Az oldalak közepén elhelyezkedő motívumok közepén azonos virággal találkozunk, amelynek szára a virág alól indul, és ugyanoda hajlik visz­sza, miközben indákat és leveleket hajt. Összhangban áll a sarokmotívummal. A keszkenő de­formálódott, felületén hiányok és foltok vannak. A fémfonal korrodálódott, helyenként levált a bélfonalról. Felirata nincs, pontosabb készítési és adományozási körülményeire ezért csak az írott források deríthetnek némi fényt. Legkésőbb a 18. század első felében készülhetett, hiszen a helyszínen található 1735-ös leltár már említi.' 7 6 Az 1749-es összeírásban is megtaláljuk.' 7 7 A 19. századi - 1871,1873 és 1888 - leltárak meglehetősen szűkszavúak, éppen ezért nem lehet egyértel­műen következtetni a tulajdonképpeni tárgyra. Valamennyi összeírás egy korábbi lajstrom szin­te pontos másolata, amelyiknek legkorábbi ránk maradt változata 1800-ból származik, itt még tetten érhetőek a leírt darabok.' 7 8 Az 1904-es lajstrom egyetlen tételben feljegyzett hat 18. századi textíliája között valószínűleg ott van. 17 9 Debreczeni László 1933-ban vázlatfüzetébe bejegyezte a keszkenőt, és lerajzolta motívumát is. 18 0 17 1 KükEhmLvt Conscr. 1749. 20. 17 2 A Dicsőszentmártoni Református Egyházközség levéltára. 1800-as leltár.: Egy fejér keszkenő a négy szegén kék selyemmel és ezüstfonallal varrott virággal. 17 3 KükEhmLvt Dicsőszentmárton csomó, 103. irat 17 4 Debreczeni Vázlatkönyvek 1933/107-111. 1 1 A textíliára erősített papírcédulán a 421-es leltárszám, valamint az 1850 évszám látható. 17 6 A Dicsőszentmártoni Református Egyházközség levéltára. 1735-ös leltár: Egy közönséges gíolcsbúl való keszkenő, négy szegelete és négy közepe vagy széllye megvarrva ágokra, égszínkék selyemmel elegy rézfonallal, körülette ugyan selyemsodrás. 17 7 KükEhmLvt Conscr. 1749. 19. 1 8 A Dicsőszentmártoni Református Egyházközség levéltára. 1800-as leltár.: Ismét egy fejér keszkenő a négy szegén és két[!] végén kék selyemmel és aranyfonallal varrott hat[!] virággal. 17 9 KükEhmLvt Dicsőszentmárton csomó, 103. 18 0 Debreczeni Vázlatkönyvek 1933/109.: 73/77 lenvászon, világos kékes-zöld selyem és arany skófium, szé­591

Next

/
Thumbnails
Contents