Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 2. Désfalva - Kóródszentmárton (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2009.

A Küküllői Református Egyházmegye régi textíliáiról II.

A Küküllői Református Egyházmegye régi textíliáiról II. gazdagon hímeztek még egy abroszt, egyet csipke díszített. Az abroszok után Kurtán Kis Anna adományait jegyezték, a három textília közül az abroszt csipke szegélyezte. A két korábbi keszkenő - az egyik Bulcsesdi Sára adománya, a másik finom pamutvászon, amelynek sarkait függő selyemdísz

10

7 ékítette - mellé egy harmadikat is adományozott, amelyet vörös selyemfonallal és fémszállal készült hímzés díszített. Kurtán Kis Anna harmadik adománya fehérrel hímzett kendő volt, emellett még három azonos funkciójú tárgy volt a gyülekezetnél. Kettőt nagyméretű fehér fonallal, illetve vörös pamutfonallal készült - hímzés és rojtok díszítettek, a harmadikon vörös pamutfonallal szőtt minta volt látható. Ezekhez utólag egy nyomtatott mintájú kendőt jegyeztek. A hatodik új adomány Szakács Istvánné Trombitás Anna vörös pamutfonallal díszített éneklőszéktakarója. Még egyetlen utólagos adományról kell szólnunk, vörös szőnyegről, amely valószínűleg a Bulcsesdi Sára adományai közül való.

10

8 Sajnos, az 1749-es összeírásra már nem került sor, mivel 1740-ben a kerelőszentpáli templomot a katolikusok elfoglalták, a megmaradt református közösség Magyardellő leányegyházközségeként szervezte meg önmagát. A klenódiumokat Magyardellőre szállították, ám a textíliáknak nyoma veszett. Kiskend javainak összeírásai közül az első 1714-ben készült. Ekkor összesen 12 textíliát említenek, amelyek közül öt abrosz, három keszkenő, három kendő és egy szőnyeg. Az abroszok között egy sávos, a többit vörös és kék pamutfonallal mintásra szőtték. A kendők mindegyikét vörös pamutfonallal szőtt darabként írták le. A keszkenők közül az egyiket váltakozó színű - fekete és fehér - csipkével szegélyezték. A másik kettőt hímzés díszítette, az egyiket zöld selyemfonallal, a másikat fehér selyemfonallal és fémszállal készítették. Utolsóként még egy színes, csíkosra szőtt székely kilim szőnyeget is leírtak. Utólag az abroszok számát négyre javították, és a sdhos darabot kihúzták.

10

9 így 11 textíliával számolhatunk, amelyekkel darabról-darabra találkozunk az 1749-es conscriptioban is.

11

0 Az 1816-os összeírás mindössze a viszonabroszok meglétéről, valamint a gyarapodásáról tudósít.

11

1 A későbbiekben mindössze az újabb adományokat jegyzik. A 20. század iratai közül Debreczeni László vázlatait használhatjuk, amelynek egyik 1933-ban készült lapján egyetlen kiskendi keszkenő leírásával és motívumának rajzával találkozunk (kat. 27.).

11

2 A kóródi leányegyház létét mindössze néhány tizenhetedik századi bejegyzés tanúsítja, textíliáiról semmit sem tudunk. Kóródszentmárton 1676-os javai között szereplő textíliák: egy abrosz és két kendő vagy keszkenő. 1680-ban Nemes Jánosné Huszár Borbála klenódium-adományai után egy arany-szállal és több színő selyemfonallal gazdagon hímzett keszkenőt is említenek."

3 1711-ben a gyülekezetben öt textília volt: három abrosz, egy kendő és egy keszkenő. A néhány szóval jellemzett abroszok 10

7 A sarkokon lelógó selyemdíszekkel ellátott textíliák jellegzetes típusai a kézben hordott korabeli keszkenőknek. A bojtok mellett kerek horgolt díszeket ismerünk, ilyen maradt meg az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében (Marosvécsről származik), valamint a Nagyernyei Református Egyházközség tulajdonában is található egy ily módon díszített selyemkeszkenő. 10

8 KükEhmLvt Conscr. 1714. 53-54. 10

9 Uo. 46. 11

0 KükEhmLvt Conscr. 1749. 84-85. 11

1 KükEhmLvt Conscr. 1816. 237. 11

2 Debreczeni Vázlatkönyvek 1933/215. 1,

3 KükEhmLvt prot. 1/2. 24-25. 580