Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 2. Désfalva - Kóródszentmárton (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2009.

A Küküllői Református Egyházmegye régi textíliáiról II.

A Küküllői Református Egyházmegye régi textíliáiról II. Kerelő írott forrásanyaga csupán 1738-ig terjed, ekkor ugyanis a református gyülekezet megszűnt. Tárgyait Búzásbesenyőre szállították, ám napjainkra egyetlen textília sem maradt ránk. 1714ben összesen hat textília - két abrosz, három keszkenő és egy kendő - volt a gyülekezet tulajdonában. A viszonabroszok közül az egyiknek sarkait és közepét fehér hímzés, két végét rojt díszítette. A másikat vastagabb vörös pamutfonallal mintásra szőtték. A vászonkeszkenők mindegyike hímzett volt. Egyiknek sarkait fémszállal készült virágtöves motívum díszítette, később, feltehetően adományozásakor, kék selyemfonallal feliratot hímeztek rá. A másik keszkenőt többszínű selyemfonallal és fémszállal hímezték, a harmadikat pedig zöld színű selyemfonallal készült minta ékítette. A vászon^ÉWó'ről mindössze annyit tudunk, hogy fekete betűkből álló felirat volt olvasható rajta." A gyülekezet létszáma néhány éven belül már annyira megfogyatkozott, hogy az 1727es vizitáció elrendelte a tárgyak Búzásbesenyőre szállítását.'

0

0 Hogy a költöztetésre mikor került pontosan sor, nem tudjuk, de 1746-ban már a búzásbesenyői gyülekezet ládájában voltak.'

0

1 Az 1749-es besenyői conscriptio tételei után később, az újabb adományok mellett bejegyezték a Kerelőről származó klenódiumokat és textíliákat. A négy darab közül egy abrosz, kettő keszkenő és egy kendő. Az abrosz az 1714-es összeírásban fehéres hímzése alapján is azonosítható. A keszkenők közül a fémszállal hímzett darab maradt fenn 1749-ig. A másik keszkenő, valamint a kendő Vörös díszítésű volt, ezeket nem találjuk a korábbi összeírásban.

lo

z A későbbi besenyői összeírások nem nyújtanak semmiféle további információt a kerelői textíliákra vonatkozóan. Kerelőszentpál javait 1676-ban írták össze, latin nyelvű tételei közt négy textíliát — két abroszt, egy szép kendőt és székely k\[\m-szőnyegtt - számolhatunk meg.

10

3 1701-ben újabb adományokat jegyeztek fel: 1699-ben hallerkői Haller Istvánné Bulcsesdi Sára'

0

4 készíttette el a kerelőszentpáli templom teljes berendezését takarókkal és szőnyeggel, úrvacsorához szükséges abroszt és keszkenőt, a szószék, papiszék és éneklőszék letakarására azonos, vastagabb, mintásán szőtt selyemszövetből készült takarót adományozott. A színes perzsaszőnyeg domináns színe a vörös. A régi vászon keszkenő felületén nyolc török virágtöves hímzés volt látható, míg az abroszt sárga selyemfonallal készült recetáblákból és hímzett vászontáblákból alakították ki, csipkével szegélyezték.'

0

5 1712-ben újabb adományként tüntettek fel három textíliát, ám valamennyit azonosíthatjuk a Bulcsesdi Sára adományai között.

10

6 Az 1714-es consriptioban az előbb említett hatból mindössze három darabot találunk: Az abroszt, a keszkenőt és a szőnyeget sorolják fel, ám adományozóját nem tüntetik fel, ezért azonosításukkor mindössze a leírásokra támaszkodhatunk. A conscriptio egészét tekintve, eredetileg összesen 14 textíliát jegyeztek fel, majd utólag három darabot említenek, amelyek egyike minden bizonnyal újabb adomány volt. A 18. század első felében hét abrosz volt a gyülekezet tulajdonában, amelyek közül az egyik a Bulcsesdi Sára adományai közül való. A másik hat ugyancsak vászon, kialakításuk hasonló. Egyiket rojtozták, másik kettőt kék pamutfonallal csillagmintásán hímezték, illetve szőtték. Ugyancsak kék pamutfonallal 9

9 KükEhmLvt Conscr. 1714. 52. 10

0 KükEhmLvt. prot. II/3. 33. 10

1 Uo. 391. 10

2 KükEhmLvt Conscr. 1749. 92. 10

3 KükEhmLvt prot. 1/2. 33. 10

4 Életrajzi adataira vonatkozóan lásd: Tüdős S. Kinga: Portretul unei doamne transilvănene: Sara Bulceşti (1655—1708). Kézirat a szerző tulajdonában. 10

5 KükEhmLvt prot. 1/2. 319-320. 10

6 Uo. 449-450. 579