Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 2. Désfalva - Kóródszentmárton (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2009.

Tanítók (léviták) névsora 45° A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei II.

A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei I

I. pának poncolt felületén a kor divatos vadászjelenetét láthatjuk viszont: fák és bokrok között vadászebet kötélen húzó medvével szemben újabb agár jelenik meg. A szájperem felé enyhén kiszélesedő pohártest alsó harmadában hullámvonalas osztógyőrű húzódik. A palástot aurikuláris motívumok három mezőre tagolják, amelyekben három különböző, növényi háttér előtt ábrázolt darumadár jelenik meg (25c. ábra). Hasonló ábrázolással találkozunk a brádi pohár talpának díszítésén, amelynek mestere a brassói Johannes Welzer (1624-1654).

14

6 Az egrestői pohár talpának vadászjelenete a vajdahunyadi pohár talpán megjelenő állatfigurákkal mutat közeli rokonságot, amely szintén a brassói Johannes Welzer munkája.'

4

7 Az egrestői pohár díszítésének különböző részletei Welzer munkáin hasonló formában jelennek meg. Az egrestői pohár készítőjének meghatározása a mesterjegy (25b. ábra) ismeretében sem egyértelmű, mivel hasonló jegyet több brassói ötvös is használt a 17. század folyamán. Azonos névbetűvel Michael Schelling, Michael Seibriger alias Sommer és Michael Schwarz ötvösöket ismerünk a brassói ötvöscéhben, az első 1616-1652 között, a második 1624—1673 között, a harmadik 1652—1676 között tevékenykedett.'

4t

< A mesterjegy feloldásával kapcsolatban a szakemberek véleménye megoszlik, Gyárfás Tihamér és Roth Viktor véleménye megegyezik, ők az ovális keretben korona alatt megjelenő összekapcsolt MS mesterjegyet Michael Schwarzénak tekintik.'

4

9 Ugyanezt a jegyet Kőszeghy Elemér Michael Schelling vagy Michael Seibriger jegyeként közli, Michael Schwarz jegyének a csúcsíves keretben korona alatt megjelenő MS monogramot tekinti. Horst Klusch Schwarzra vonatkozóan átveszi Kőszeghy véleményét, de külön jegyként közli a Schelling és Seibrigernek tulajdonított mesterjegyet, ugyanakkor a második nevét Michael (Schmidt) alias Sommer Seibrigerként közli.'

5

0 Erről tudni kell, hogy Michael Seibriger alias Sommer Michael Schmidt ötvösnél kezdte el tanulmányait, tehát két különböző mesterről van szó.'

5' Az ovális keretű mesterjeggyel ellátott emlékek stíluskritikai alapon történő elemzése során arra a következtetésre jutottunk, hogy a 17. század második felében működő ötvösről van szó, tehát Seibriger vagy Schwarz jegye lehet. Az eddig ismert alkotások mellett az egrestői pohár barokk ornamentikája is ezt erősíti meg. A pohártest kartusaira és a figurális ábrázolás növényi hátterére ismerhetünk a Fekete templomban őrzött fedeles kupa keretornamentikáján.'

5

2 Az egrestői poharat Mihács Mihályné Kendeffi Borbála adományozta 1691-ben, amikor a református egyházközség számára réz dísztálat is ajándékozott. A tálat az alábbiakban ismertetjük. Mihács Mihályról egyetlen adatunk van, 1689-ben részt vett a balavásári vizitáción.'

5

3 A kiskendi talpas pohár (kat. 26., 26a. ábra) Nagy Boldizsár adománya. A pohár talpának erőteljesen kihajló peremén vésett babérleveles fríz húzódik. A hengeres talp mintázatát felívelő indán ülő, stilizált tulipánformájó virágok és clhegyesedő végő, cakkos szélő levelek alkotják (26c. ábra), amelyek megformálása oszmán hatást mutat. A hengeres, a szájperem vonalában kiszélesedő pohártest hullámvonalas osztógyőrűvel válik el a talptól. A keskeny, vésett leveles mustrával díszített szájperem alatt három zömök, szögletes, geometrikus formákkal kitöltött 14

6 Debreczeni Vázlatkönyvek 1930/16. 14

7 Kovács Mária Márta: Ötvösművek. In: Buzogány Dezső Ösz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. III. Kolozsvár 2007. 503-, 514. (A továbbiakban: HuZaTK) 14

8 Kőszeghy 32, 38. 14

9 Gyárfás Tihamér: A brassai ötvösség története. Brassó 1912. 323. (A továbbiakban: Gyárfás); Roth 199. 15

0 Klusch, Horst: Siebenbürgische Goldschmiedekunst. Bukarest 1988. 70. (A továbbiakban: Klusch) 15

1 Gyárfás 112. 15

2 Roth 222. 15

3 KükTK I. 47. 475