Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 2. Désfalva - Kóródszentmárton (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2009.
Tanítók (léviták) névsora 45° A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei II.
A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei II. lambrekin jelenik meg. A 16-17. századi ötvösségben népszerű moreszkek alkalmazása a spanyolországi iszlám művészetben gyökerezik, amely délnémet közvetítéssel került be az erdélyi ötvösök mintakincsébe. 15 4 A kiskendi pohár palástjának központi motívumát az adományozó PNB azaz Nagy Boldizsár összekapcsolt tulaj donjelzése alkotja. Nagy Boldizsár 1762 vagy 1763ban a talpas pohárral együtt a kiskendi egyházközségnek selyem keszkenőt és 3 magyar forintot adományozott.' 5 5 A pohár fenekére beütött stilizált mesterjegy (26b. ábra) eddig feloldatlan. A küküllői egyházközségekben fennmaradt poharak lényeges díszítményeként jelennek meg a szájperemre vésett leveles mustrák, a szabályosan szerkesztett, ritmikusan ismétlődő lambrekinek, de az erdélyi barokk érett korszakában a teljes felületet beborító növényi és figurális ábrázolással is találkozunk. A poharak talpán megjelenő vadászjelenetek a tárgyak világi rendeltetését erősítik meg. Kenyérosztó tányérok és tálak A kenyérosztó tányérok és tálak esetében a formát a funkcionalitás határozta meg. A használati célra készült tányérok egyszerű, a maiakhoz hasonló darabok, amelyeket legtöbbször csak az adományozási felirat díszít. A dekoratív célra készült tányérok megkülönböztető jegyei a széles perem és a jellegzetes, vésett vagy domborműves ornamentika. A küküllői egyházközségekben található tálak jellegzetes csoportját alkotják a dekoratív célra készült, domborított és öntött díszítésű réztálak. Ezek a forrásokban csésze ként jelennek meg. Ilyen réztálakat említenek a források Dicsőszentmártonban, Gógánban, Gógánváralján és Egrestőn. A dicsőszentmártoni egyházközség három réztála közül csak a csüdőtelki leányegyháznak adott példány maradt fenn, a másik három gyülekezet napjainkig megőrizte ezeket. Valamennyi dísztál felületét növényi ornamentika borítja, motívumrendszerük, a trébeléssel készült húsos virágszálak Sebastian Hann és kortársainak 17. század végi ezüsttálait juttatják eszünkbe. A tálak mesterét vagy mestereit nem ismerjük, díszítésük magas színvonala jól képzett rézművesekre utal, akik valószínűleg a környék kézműves központjaiban (Nagyszeben, Segesvár) tevékenykedtek. A 17. század végén készült réztálak mesterei a kor trébelt díszítésű ezüsttálainak motívumkincséből merítettek. Az egrestői ellipszis alakú tál (kat. 28., 28. ábra) eredetileg talpon állt, ma talpa hiányzik. Peremének széle sima, teljes felületét trébelt növényi ornamentika borítja. A leveles indadísszel övezett, alig mélyülő öblében gránátalmás gyümölcsköteg domborodik. A tál peremén körbefutó, barokkosán ívelő leveles indán négy dús virágszál ül: bazsarózsa, nárcisz, tulipán, liliom. A perem és öbölrész díszítése elkülönül egymástól. A tál adományozója a fent bemutatott Kendeffi Borbála. A gógáni (kat. 29., 29. ábra) és csüdőtelki, egykor dicsőszentmártoni (kat. 30., 30. ábra), tálak díszítése közeli rokonságot mutat, nem kizárt, hogy ugyanazon mester két alkotásáról van szó. Az ellipszis alakú tálak pereme szegélyhímzéses, teljes felületüket trébelt növényi ornamentika borítja. A gógáni tál öblében kinyílt, a csüdőtelki táléban félig kinyílt állapotban ábrázolt nárcisz domborodik. A kompozíció központi motívumát alkotó virágból hat csukott és nyitott kelyhű nárcisztő nő ki. A tál pereméhez simuló virágszálak vésett levelei és trébelt szirmai barokkosan ívelnek. A két tálon megjelenő virágtövek nem azonosak, a gógáni bonyolultabb szerkesztésű. Stíluskritikai alapon szintén ide sorolható a boldogfalvi réztál is.' 5 6 A három tál nemcsak díszítés15 4 Gerelyes Ibolya: Iszlám hatások a 16—17. századi magyar ötvösségben. In: Folia archaeologica. 44. 1995. 207-208. 15 5 KiskendAd 38. 15 6 Kovács Mária-Márta: A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei. In: KükTK I. 421-422, 466. (A továbbiakban: Kovács 2008.) 476
