Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 2. Désfalva - Kóródszentmárton (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2009.

Tanítók (léviták) névsora 45° A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei II.

A Küküllői Református Egyházmegye ötvösművészeti és ónművességi emlékei I

I. 1789-ben, amelynek az 1792-es, 1829-es, 1833-as, 1851-es vizitációs jegyzőkönyvek adatai ellentmondanak. A kehely elkészítéséhez csupán a korábbi úrvacsoraosztó pohár anyagát használták fel, a Balog-féle serleg a 19. század közepéig az eklézsia tulajdonában maradt. Az 1829-es jegyzőkönyvben részletes leírását találjuk.

3

0 A vizitáció 1833-ban engedélyezte a használaton kívüli serleg eladását a csávási egyházközség számára," de erre akkor nem került sor. A serleg értékesítését 1851-ben újra tárgyalta a vizitáció, a bevételt az új harang öntésére kívánták fordítani.

3

2 Az eladás további részleteit nem ismerjük. Az úrasztali edények száma és állapota a 19. század közepéig változatlan maradt.

3

3 A csiidőtelki leányegyházközség megalakulása után a dicsőszentmártoni klenódiumok közül ónkannát és réztálat adtak át a filiának.

3

4 Az átadás időpontját nem ismerjük pontosan, a kannára utólag karcolt felirat 1846-os évszáma kiindulópontként szolgálhat, de az sem kizárt, hogy a kannát díszítő céhjelvénybe foglalt 1684-es évszámot olvasták tévesen. Ma mindkét darab Csüdőtelkén található. A dicsőszentmártoni készlet a 19. század második felét is hiány nélkül átvészelte, 1904-ben a gyülekezet műbeccsel bíró tárgyainak összeírásakor valamennyiről részletes leírás készült.

3

5 Itt jegyezték meg, hogy a két réztál használaton kívül áll, a Balog-féle ónkanna fedele elveszett. Debreczeni László 1933-ban már nem találta a klenódiumok sorában a két réztálat, a keresztelő ónkannát és az óntányért.

3

6 Mára a régi úrasztali edények közül három ónkanna, az ezüsttányér és kehely őrződött meg az egyházközség tulajdonában. Egrestő 1825-ig Balavásár filiája volt,

3

7 így ingó javainak első említését az 1676-os balavásári összeírás utólagos bejegyzésében találjuk.

3

8 Az ój adományok tételei között sorolják a Simándi János ajándékozta ónpalackot, valamint a Kendeffi Borbála által 1691-ben adományozott talpas poharat és trébelt csészét?

9 Az egrestői egyházközségnek 1714-re teljes úrasztali készlete volt, amely az említett darabok mellett ónpoharat, virágos óncsészét és óntányért, valamint keresztelő ónkannát tartalmazott.

4

0 Az ónpalack anyagából 1779-ben Szepesi Sándor és felesége ónkannát készíttetett. A század elején emlegetett óntányér helyett 1791-ben újat adományoztak. A virágos 3

0 KükEhmLvt prot. II/8. 1824 - 1830. 447..' Egy ezüst 3 fertályospohár, vagyis selleg, belől egésszen, a szája is kívül egy kevéssé megfuttatva arannyal, az aranyozás alatt kívül illyen szók olvastatnak nagy curzív hetükkel bé metszve: SPECTABILES DNS JOSEPH, et ADAM. BALOG de DI: Sz. MARTON PIAE VOTO OFFER. ECCLES. REFOR: SZ: MARTO az írás alatt AO 1749. Ezen esztendőszám alatt vagyon koszorú között metszve egy kar, kardot tartván kezében, s ennek felette egy korona: alól a selleg fenekén nyomtatva nagy betűk IB. Ezen fellyül illyen karcolt betűk látszanak: Ezen P. A selleg ajaka egy hellyen meg vagyon hasadva. 3

1 KükEhmLvt prot. 11/10. 1830-1840. 252. 3

2 KükEhmLvt prot. 11/11. 1841-1854. 510. 3

3 KükEhmLvt Conscr. 1816. 59. 3

4 A két Csüdőtelkén lévő edényt az 1816-os conscriptio és az 1904-es leltár részletes leírása alapján sikerült azonosítani. 3

5 KükEhmLvt Dicsőszentmárton csomó. 103. A dicsőszentmártoni ev. ref. egyházközség műbeccsel bíró régiségeinek leltári jegyzőkönyve. 3

6 Debreczeni Vázlatkönyvek 1933/110-111. 3 Egrestő anyaegyházzá válását az 1825. június 18-án Magyarrégenben tartott generális zsinat fogadta el. KükEhmLvt Egrestő csomó. 16. 3

8 A történelmi Küküllői Református Egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere I. Szerk. Buzogány Dezső — Ösz Sándor Előd - Tóth Levente. Tanulmányokkal kiegészítette Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid. Kolozsvár 2008. 45. (A továbbiakban: KükTK I.) 3

9 A csésze a korabeli szóhasználatban a mai értelemben vett talpas tálnak felelne meg, ezeket általában a gyümölcsök tálalására használták. (Benda Borbála: Étkezési szokások a 17. századi főúri udvarokban Magyarországon. Budapest, 2004. 165.) 4

0 KükEhmLvt Conscr. 1714. 42. 462