Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.

Ádámos

Adámos • 1785 Difficultas [2.]: Pásztai Sámuel uramtól vádoltatik a lévita illy három dolgokkal: 1-0. Hogy egykor megrészegedett s ugyanakkor az anyóssával illetlenül is bánt. 2-0. Ezért intetvén titulatus Pásztai uramtól és feleségétől, őkegyelmeket is mocskos szókkal illette s szavaival megsértette. 3-0. Elvádolta Pásztai uramot Sz[ent]Mártonban olly dolgokkal, mellyekért fogságot is szenvedett, melly cselekedet belső személlyhez illetlen. Éppen ez utolsót exponálja, panaszolja a tiszteletes prosenior úrhoz küldött levelében is, mellyben még ezt is hozzátészi, hogy a lévita hamis lelkű, kétszín, atyafiak közt háborúságot szerző ember stb. De a lévita is panaszlá, hogy Pásztai uram bérit megfizetni nem akarja. Deliberatum [2.]: A titulatus Pásztai Sámuel uram lévita őkegyelme ellen feladott hármas panasszát a Szent Visitatio szorgalmatosonn megvizsgálván, s egynéhány bizonyságoknak hitek letételek után való fassiojokot megfontolván, [50.] úgy találta: 1-0. Hogy noha vádoltatik a lévita egyj vasárnap délutánni részegségével, de három bizonyságok, kik azon vasárnap, amikor a panaszban feladott háborúság történt, a déllyesti templom alkalmatosságával jelen voltanak, hitekkel is bizonyíttyák, hogy akkor a lévita részeg nem volt. Amit pedig maga házában cselédjeivel cselekedett, azok arról semmit nem panaszolnak. 2-0. Vádoltatik azzal, hogy akkor mocskos szókkal illette Pásztai uramot s feleségét, de kijött s maga is megvallja, miben állott az a mocsok, hogy tudniillik midőn néki a querulans feleségével alkalmatlankodott házában, nem állhatván, azt mondotta, mennyenek ki az házból, mert ha nem, kitaszigálja, mellyet a Szent Visitatio mocsoknak lenni nem esmér. Ami az 3-dikat illeti, hogy tudniillik a lévita a querulanst Sz[ent]Mártonban a m. commissio előtt elvádolta, elárulta volna, ez is éppen nem constál, sőt ellenben kijött az nyilván, hogy a lévita a m. commissionak parancsolattyára ment fel Sz[ent]Mártonba, s arra is felelt tartozó kötelessége szerint. Ami pedig ez utolsó vádból, a tiszteletes prosenior úrnak írt missilis levelében kihozott consectariumokot illeti s nézi, hogy a lévita hamis lelkű, kétszín, atyafiak közt háborúságot szerző ember volna, ezt az ekklézsiában tizenhármán a közrendből hitek letételekkel tagadák, s hamis vádnak lenni bizonyíták, az ekklézsiának nemes tagjai is azon vádot hellyben nem hagyák. Mindezen, s kivált ez utolsó hellytelen s illetlen vádért Pásztai Sámuel uramot a Szent Visitatio méltán érdeme szerint megbüntethetné, de minthogy maga azt ígéri, hogy feladott vádjait data exmissione megbizonyíttya, tehát attól a Szent Visitatio el nem rekeszti. Jovallja mindazonáltal atyaiképpen a Szent Visitatio a békességet, mert ha casu quo, Pásztai uram a feladott vádokot meg nem bizonyíthattya, ami kedvetlensége következik, magának tulajdonítsa. Ami pedig a lévitai bért illeti, mellyet hogy meg nem fizetett Pásztai uram is agnoscálja, hogy intra octavum megfizesse, a Szent Visitatio parancsolja. Difficultas [3.]: Panaszol Kis Jósef uram a lévita ellen: 1-0. Részegeskedéséről. 2-0. Hogy felesége hivatván őkegyelmét betegségében, el nem ment. 3-0. Hogy őkegyelmét káromolta. Panaszolja a lévita is Kis Jósef ellen, 1-0. Hogy bérit úgy amint tartozik, meg nem fizeti. 2-0. Hogy egykor rútul megverte a fija, s maga s egéssz házanépe kergette, káromolta etc. etc. Deliberatum [3.]: Mind a két részről való vádokot megvizsgálta a Szent Visitatio. [51.] Kis Jósef uram vádolja Az ádámosi templom orgonája 1910, Rieger Ottó 31