Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 4.) Kolozsvár 2007.

A Parciális Zsinat mint a lelkészi nemesség fóruma

7 A Parciális Zsinat mint a lelkészi nemesség fóruma dolgok cselekvésére és a faluban közönséges paraszt conversatioba ne elegyítse magát.

9 De nem csak a lelkész élvezhette a lelkészi rendet megillető kiváltságokat, hanem azok is, akik valamiféle tisztséget viseltek a helyi gyülekezetben. Az nagypestényi egyházfiról mondja a vizitáció, hogy görög valláson lévő egyházi nemes ember, akinek a szolgálata azzal recompensáltatik, hogy a nemes vármegye szolgálattyára nem küldetik}

0 Hasonló visszaélés ellen emelte fel szavát 1800-ban a nagyrápolti helyi közösség is, amikor a vizitáció előtt bepanaszolták a szolgabírókat, amiért erőszakosan elvitették az eklézsia zselléreit katonának, holott nemes fundus a zsellérek lakóhelye is. A vizitáció végzi: van egy királyi decretum a vármegye archívumában, azt ki kell kérni, és légyen a parochusnál, mellyet mindenkor, amikor a zsellérekfet] publicum servitiumba hajtyák, megmutathasson a szolgabíráknak

u Az egyház számára adott kiváltságot egyaránt élvezhette a harangozó, az egyházfi, a zsellér vagy bármelyik egyházi tisztségviselő,

1

2 és erről külön kiváltságlevele volt a gyülekezetnek az eklézsia ládájában.

1

3 A parciális zsinatok ideje Említettük, hogy a lelkész nemességét egyetlen fórumon élhette meg és gyakorolhatta: az egyházmegyei gyűlésen. Nézzük meg most a bennünket érdeklő egyházmegye eme jelentős intézményét közelebbről is. A Geleji-kánonokban világosan meghatározott időpontokban kellett Parciálist tartani, évente három alkalommal: Gergely pápa napja (márc. 12.) körül, közvetlenül az általában júniusban esedékes Generális Zsinat és Mihály nap (szept. 30.) előtt. Az, hogy 1703-1704, 1706-1709-es évekből nem maradt ránk egyetlen jegyzőkönyv sem, valószínűleg a kuruc-labanc szabadságharc következménye, ugyanis bevett szokás volt, hogy tempore belli silent leges. Úgy tűnik, hogy a vizsgált időszakban viszonylag pontosan betartották a kánon előírásait. 27 év alatt a Generális Zsinat előttit maradéktalanul megtartották, mindössze öt alakalommal (1687, 1688, 1691, 1705, 1711) maradt el a tavaszi Parciális, és öt alkalommal az őszi (1687, 1690, 1700, 1710, 1711), 1688, 1699, 1713 őszén pedig két alkalommal gyűltek össze. Kilenc évben ún. semipartialist is tartottak. Az egyházmegyét, nagy területi kiterjedésére való tekintettel, négy körzetre, ún. districtusm osztották: Zarándi, Marosi, Sztrigy- és Egregy-menti, illetve Hátszegi. A semipartialison csupán egy vagy két régió papsága gyűlt össze. Ilyenkor általában csak néhány ügyet tárgyaltak meg, akárcsak a rendkívüli parciálisokon. Úgy tűnik, hogy ebben az egyházmegyében a semipartialis töltötte be a rendkívüli parciális szerepét, ugyanis újabb zsinat összehívása, 1

2 Azonban nem minden esetben nyújtott védelmet az egyházi rend. Az 1643. évi marosvásárhelyi zsinat kimondotta: A tudatlanokat, kik az Ecclesia kenyerét méltatlanul veszik, ö kegyelmek szárnyaik alá ne vegyék, hanem a dominus terrestrisnak az olyan johság előtt bujdosókat, akik az egyházi szolgálatra alkalmatlanok, kiadják. 9 HZLvt. Prot. 1/4. 23. 1

0 Uo. 1/5.531. 1

1 Uo. 452. 10 HZLvt. Prot. 1/5. 330.