Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 4.) Kolozsvár 2007.

A Parciális Zsinat mint a lelkészi nemesség fóruma

8 A Parciális Zsinat mint a lelkészi nemesség fóruma amelyen a papság teljes létszámban képviseltette volna magát, komoly gyakorlati akadályokba ütközött. Helyszín Érdemes megvizsgálni a zsinatok helyszínéül szolgáló gyülekezetek sorát is. A 17. század folyamán Déva volt az egyházmegye központja, és 171 l-ig az esperesek - egyetlen kivételtől eltekintve - mind innen kerültek ki. Az 1686-1694. között kilenc, az 1702-1719. közötti időszakban pedig hat alkalommal tartották itt a parciális zsinatot. 1695-ben a nagyrápolti parciális megbotránkozva vette tudomásul, hogy a gyülekezetek nemesei közül némelyek becstelen szókkal illetnek, ollyan ítélettel lévén felőliünk, mint a Christus felől a zsidók, hogy hordóiiressétő, edax, eszem-iszom emberek volnánk, és mivel Déva városa mindig szívélyesen fogadta az egyházmegye lelkészeit, elhatározták, hogy attól kezdve minden gyűlést ott tartsanak.

1

4 Történt mindez 1702-ig, Jenei Sámuel esperességének kezdetéig, amikor újra visszatértek a több helyszín gyakorlatához. Hét alkalommal tartottak parciális zsinatot Vajdahunyadon, Hátszegen és Nagyrápolton, hat alkalommal Kéménden, Rákosdon és Algyógyon, ötször Alpestesen, négyszer Lozsádon, kétszer Marosillyén és Marossolymoson. Csupán egyszer volt helyszín Őraljaboldogfalva, Folt és Bajesd. Az, hogy Bajesden parciális zsinatot tartottak, egyetlen bizonyítéka annak, hogy a faluban létezett református gyülekezet.

1

5 A zsinaton általában az esperes elnökölt, akadályoztatása esetén őt a jegyző helyettesítette. Sajnos a mellettük szolgáló assessorok nevét sem tudjuk, a jegyzőkönyvek címsorában az elnöklő neve mellett csupán caeterosque confratres kifejezés szerepel. Vizsgált ügyek A vizsgált időszakban összesen 369 ügyet tárgyalt a parciális zsinat. Ezek közül pontosan 250 ügy házasságjogi. A fenti adatok tükrében nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a parciális zsinat működésének egyik meghatározó szegmense a válókeresetek tárgyalása volt. Végkimenetelüket tekintve, a válópereket két csoportra oszthatjuk. 1. A zsinat nem talált nyomós okot a házasság felbontására, ezért a feleket kötelezte, hogy egyezzenek meg, az elszökött házastársnak vissza kellett térnie. 2. A zsinat helyett adott a keresetnek és kimondta a válást. A végzés időnként utal a közös vagyon elosztásra, illetve a feleség hozományának visszaszolgáltatására. Ezen kívül az ártatlan félnek - ha volt ilyen - engedélyezte az újbóli házasságkötést {ad secunda vagy ad alia vota transmittálták), a vétkes felet pedig eltiltotta az újbóli házasságkötéstől (,ligába vetették). A liga lehetett végleges vagy időleges. Ez utóbbi addig tartott, míg az áratlan fél házasságot kötött. Nagyon érdekes, hogy a 19. századi joggyakorlattal ellentétben, a vizsgált időszak válást kimondó végzései nem rendelkeztek 1

4 HZLvt. Prot. 1/1. 162. 1

5 Uo. 1/2. 42.