Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 4.) Kolozsvár 2007.
Tárgymutató
244 Tárgymutató incselkedett", ebadta, fattyúk kurafiával káromkodott, az esperes kéri, hogy a Generális Zsinatig függesszék fel hivatalából (1700 június, 97.); a vajdahunyadi Sztanfira nyilvánvaló, hogy ördöggel cimborál, a református vallást szidja, a semigenerális zsinat döntése értelmében világi tisztek kezére adják (1701 november, 102.); a parciális a generális zsinatra utalja Váradi József ügyét (1702 február, 104.); a feleség nem hajlandó visszamenni a férjéhez, mert az veri, inkább áttér a románok vallására, az ügyet a parciális a generális zsinathoz utalja (1713 november, 130.); válás ügyében ugyancsak a generális zsinatra és a püspöknek utalják át a döntést (1714 március, 135.); a generális geneológiai táblázatot is készít, hogy a rokonsági fokozatot kiderítse (1714 június, 139.); Vajdahunyadon sok gyülekezeti tag nem látogatja az istentiszteletet, nem él az úrvacsorával, a parciális mindent megpróbált, hiába, a generális zsinatra utalja, amely dönt: békéljenek meg a lelkésszel, menjenek istentiszteletre, különben eltiltja őket az egész traktusban az úrvacsorától (1717 március, 157.); püspöki meghívó a generális zsinatra (1814 június, 202.). Gondnok. A hátszegi eklézsia eladta azt a telket, amelyen lelkész és mester lakott, a parciális az ügyet átutalta Nalátzi György kurátorhoz, hogy tiszte szerint tartsa meg az eklézsiát vagyonában (1712 március, 117.); ugyanazon ügyben intézkedett (1713 február, 122.); „a dévai scholamesteren esett casusban autorállya a Szent Partialis tiszteletes esperest uramot, hogy a méltóságos curator urakkal amint legjobban lehet, dolgát igazíttsa el ükegyelme" (1714 március, 134.); „az ecclesiaknak difficultasit, mint másszor, rendre elő nem vettük, tartván magunkat a méltóságos curator uram egyszer kiadatott deliberatumához" (1715 június, 145.); az 1814. évi márciusi parciális elhatározza, hogy pénzt gyűjt és két szobás praetoriumot építtet a szedria működésére, ezért kéri a főgondnokot, hogy adjon utasítást minden lelkésznek a gyűjtésre (1814 március, 194-195.); „ahol senki curator lenni nem akar, a visitatio válasszon, a választatottnak pedig kötelezéséért a külső jurisdictiot honorifice és officiose requirálja" (1814 március, 195.); a parciális utasít minden helyi gondnokot, hogy az eklézsia földjének terményét szedesse fel, hogy abból a beszolgáló lelkészek fizetését lehessen fizetni (1814 március, 195.); a ribicei parókia teljesen tönkrement, lelkészt abban fogadni nem tudnak, a parciális úgy dönt, hogy mérjék fel a kárt, és azt vármegyei segítséggel hajtsák be a két kurátoron, mert a kár hibájuk miatt esett (1814 március, 195.). Görögkeleti. Jenei Sámuel vajdahunyadi pere Békési Imrével, amiért ez utóbbi kocsmában rábeszélt némely reformátust, hogy járjanak az ortodox templomba (1696 június, 70-72.). Gyilkosság. „Szász Bálintnak gyilkossága manifesto constál", mert annyira megverte feleségét, hogy az elvetélt (1712 május, 118.); a feleség paráznasága bizonyított, gyilkossága ugyancsak (csecsemőjét anyatej nélkül hagyta és az meghalt), a férjét tőle elválasztják, őt kiközösítik, ligába vetik, és magisztrátus kezére adják (1717 május, 158-159.); az esperes panaszlevelében foglalt egyházi gondokat (lelkészgyilkosság) a főispán igyekszik megoldani (Miscellanea, 171-172.). Halálbüntetés. A feleség halálbüntetést kér parázna, fajtalan férjére (1694 június, 52.).
