Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Felekezet- és etnikumközi kapcsolatok a 17-18. századi Hunyad-Zarándi Református Egyházmegyében - Felekezetek és etnikumok Hunyad és Zaránd vármegyékben
Felekezet- és etnikumközi kapcsolatok a 17-18. századi Hunyad-Zarándi Református Egyházmegyében A fejedelemség kori Erdély felekezet- és etnikumközi viszonyait az unió trium nationum és a négy recepta religio jogállása határozta meg. írásunk azt nyomozza, hogyan valósult ez meg a Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye 17-18. századi mindennapjaiban. Felekezetek és etnikumok Hunyad és Zaránd vármegyékben A történelmi Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye, vallási és etnikai sokszínűségéből adódóan, egyik legkiválóbb terület e kapcsolatok kutatására. A magyar őslakosság mellett a vidéken már a 13-14. század folyamán megjelentek a Havasalföldről érkező román ajkú bevándorlók, és a fejedelemség korában a hátszegi, illetve a zarándi medencék lakossága már román többségű volt, a Maros völgyének Algyógy és Hlye közötti szakaszán is nagy számban éltek románok. 17. századi népmozgalmi adataink nincsenek, a legkorábbi ilyen jellegű forrás egy 1761-ból származó összeírás, amelyet Benkő József közölt a Transsilvania speciálisban. Eszerint Hunyad megyében 34 257Zaránd vármegyében 7306, Hunyad-Zarándban tehát összesen 41 563 román élt 2, miközben a magyarok száma alig 5574 volt. 3 A vidék nemességét java részben Havasalföldről menekült kenézek, illetve a magyar királytól vagy az erdélyi fejedelemtől nemességet nyert utódai alkották, akik a középkori joggyakorlat értelmében a nemesi cím elnyerésével együtt a nemesi rend („a magyar nemzet") részévé váltak, nem számitott tehát az, hogy milyen nyelvet beszéltek. A magyar és a román történeti iskolák között ma is parázs vita folyik Hunyadi János román származásáról, a Kendeffy, a Jósika, a Naláczi vagy a Barcsai családok eredetéről. Nem tisztünk és nem is feladatunk ebben a kérdésben állást foglalni, ezért jelen írásban egyetlen névből sem fogunk etnikai hovatartozásra vonatkozó következtetéseket levonni (csak akkor sorolunk valakit valamely nemzetiséghez vagy valláshoz, ha ezt forrásaink kétséget kizáróan bizonyítják). A románság mellett meg kell említenünk a szászokat is, hiszen Szászváros-szék területileg beékelődött Hunyad vármegyébe, tehát a politikai határok nem estek egybe a kulturális vagy nemzetiségi határokkal. A szász szék területén is találunk színromán falvakat, vagy erős magyar közösségeket (Tordos és Szászváros). Meglepő viszont, hogy néhány jelentéktelen kereskedelmi-gazdasági jellegű érintkezésen túl, egyházmegyei és egyházközségi for1 Benkő József: Transsilvania specialis. I. Fordította, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Szabó György. (A továbbiakban: Benkö) Bukarest-Kolozsvár 1999. 453. 2 Uo. 549. 3 Uo. 505-506. Benkő közli a Hunyad vármegyei katolikusok, illetve a Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye gyülekezeteinek lélekszámát. Kimaradnak viszont a zarándi régióban élő katolikusok, akikről a megfelelő helyen nem tesz említést. Az itt élő reformátusok számából következtetve, aligha voltak háromszáznál többen.
