Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.

Úrasztali készletek - Régi textíliák (Horváth Iringó)

Régi textíliák 559 kozott egy óntángyért és egy kamuka abraszt, mellyen álmélkodásra méltó csudálatos mesterséggel a takács által vagyon kiszőve Béts várossá egynéhány tornyokkal, VI. Károly császár lovon ülve, maga neve és Wien egynéhány hellyen, nagyobb és apróbb kétfejű sasok. Gyönyörűséges ritkaságAmikor az 1793. évi lajstromban szereplő 5 kendő és 4 terítő részletesebb bemutatása következik, ezt olvashatjuk: 9-no. Egy régi módon készült, oláhos módon szkófiummal kivarrott patyolat kicsin keszkenő.

7

6 Oraljaboldogfalván ma csak egyetlen 19. század végi terítő és kendő van a leltárban, ám az 1772-es vizitáció 3 kendőt és 3 terítőt említ. ' A leírás alapján azt feltételezzük, hogy a kendők közül az egyik éneklőszék-takaró volt. A terítők közül kettőn szerepelt felirat, az egyiket datálták is (1770). A Ribicén 1781-ben tartott vizitáció alkalmával 7 kendőt számoltak, amelyek közül 1796-ra csak kettő maradt meg, továbbá említenek még 2 terítőt és egy takarót, ám mára ezek mind eltűntek. 7

8 Még egy gyülekezetben, Tustyán van tudomásunk 7 kendőről és 3 térítőről, amelyeket a 1799. évi vizitáció alkalmával jegyeztek le, és amelyeket már csak e lajstrom alapján ismerünk. 7

9 Az előbbi felsorolásból láthatjuk, hogy csupán néhány gyülekezet őrzött meg 17-18. századi textíliát. Az egyik leggazdagabb gyűjtemény Nagyrápolton van. Itt az 1796-ban

M) feljegyzett 4 darab kendő közül a gyülekezet ládájában ma is megtalálható 2, a két terítő közül pedig egy, amelyen felirat is olvasható. A vizitációs listából kiderül, hogy 2 takaró volt még az egyházközség tulajdonában, amelyek a prédikálószék díszítését szolgálták. Sajnos, ezek nem maradtak fenn. Az 1795. évi vizitáción papírra vetett lajstrom 18 kendőt, 10 terítőt és 5 éneklőszék-takarót említ Rákosdon.

S

1 Ezek közül több darabon is felirat volt. Mára ebből a nagyszámú anyagból csupán 6 darab kendő maradt meg. Vajdahunyadon is csak egy kendőt tartanak nyilván, amely a 17. század közepéről származik. Itt 1799-ben még 10 kendőt sorolnak fel, amelyek közül 5-ön volt felirat. A 12 terítő és 6 éneklőszék-takaró közül ma egyet sem találunk a helyszínen. A kötetben szereplő egyházközségek tulajdonában fennmaradt 17-18. századi textíliák, egy kivétellel, úrvacsorai kendők. Hunyad-Zaránd vidékén is több 17. századi, úrasztalára való terítő, kendő lehetett az egyházközségek tulajdonában, egyes leltárak meg is jegyzik, ha ilyen darabról van szó, de ez csak ritka esetben fordult elő. A fennmaradt emlékanyag ebben a térségben egyetlen 17. századi úrvacsorai kendő, amelyik a Vajdahunyadi Református Egyházközség tulajdonát képezi (kat. 17.). Első azonosítható leltári említését az 1799-es vizitáció jegyzőkönyvében találjuk: 24. Vagyon egy fejér gyolcs középrendű keszkenő, szegeletein sellyemmel elegyített szkófiummal varrott szép virágú keszkenő, a két oldalán való virágok közt a nap kivarrva esmét hasonló varrással, [345.] mellett egy-egy veres sellyemmel, belől a közepében arany szkófiummal való varrás, közbe-közbe arany kivarrott csillagok. Közepébe egy nagy 7

5 HuZaL-Jkv. 1/5. 799-800. 7

6 Uo. 1/4.251-252. 7

7 Uo. 1/3. 28-29. 7

8 Uo. 1/5. 36-48. 7

9 Uo. 1/5. 384-388. 8

0 Uo. 1/5. 92-113. 8

1 RákosdLvt. 1/42. 8

2 HuZaL-Jkv. 1/5. 328-347.