Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Az egyházközség, mint gazdasági intézmény
34 Az egyházközség, mint gazdasági intézmény kan arra hivatkoztak, hogy nem laknak a gyülekezetben, amire a vizitáció így döntött 1766ban: Akik ezen ekklézsiában nem laknak ugyan, de magoknak oeconomizáltatnak a határon, tartoznak concurálni a paptartásban, úgy az egyházi épületek conservatiojában a nemes haza törtvénye szerint, ezért ne vonnyák ki magokat. 2 3° A hozzájárulások mértékének megszabásában a vizitációt a méltányosság elve vezette, amit a Rákosdon tartott kiszálláson meg is fogalmazott: amint tehetösödik, vagy szegényedik az ekklézsiában valaki, aszerint tészik a tehetősödöttre a több, a szegényedettre pedig a kevesebb bért, és eképpen adják meg a conventioban meghatározott kalangya búzákat és veder borokat. 23 1 A jegyzőkönyvek tájékoztatnak a termények beszedési formájáról is: a búzabér béfizetésének módjára és idejére nézve ez az eleitől fogva való szokások, hogy senkinek sem szabad addig a maga számára gabonáját bevinni vagy hordani, míg elébb a pap bérét egy arra határozott napon bé nem vitték és rakták?"' A beszolgáltatások hátralékát általában az egyházfinak kellett beszednie, akit munkájában két-három esküdt segített 23-" (akiket helyenként fizetéssel is honoráltak ezért 23 4). A termények beszolgáltatását meg lehetett váltani pénzen is. Ezt több helyen is engedélyezte a vizitáció, 2" 0 pontos, számszerű lebontását 1805-ben szabta meg ekként: egy kalangya búza 1 mft., 1 véka búza 60 pénz, egy veder bor 42 pénz, 1 szekér fa 48 pénz. 23 6 A közrendű emberekhez képest a bármilyen rangú nemesektől több hozzájárulást vártak el és kértek egyházközségi kiváltságaikért (vasárnaponként az udvarházba rendelhették a lelkészt külön családi istentiszteletre, a templomba, illetve a cinterembe temetkezhettek, külön székük volt a templom első padsoraiban stb.). Volt azonban próbálkozás arra nézve is, hogy önkényesen visszafaragják hozzájárulásuk mértékét, amiért a vizitáció illendően, de határozottan figyelmeztette őket, ekként: A patronusokban sem dicséretes dolog ez, ha néhai elejek patrociniumát megosztyák és magokat a közbéradó emberekhez, gazdákhoz egyenlővé, vagy néha alábbvalóvá is tészik. Aki magát patronusnak akarja tartani, legalább két (vagy három) annyit tartozik fizetni, mint egy közönséges gazda - szabja meg az 1766. évi vizitáció Bácsiban a teherhordozás mértékét. 3 7 A haszonvétel (kamat) A reformátorok figyelmességére vall az, hogy a gyakorlati élet olyan praktikus és pragmatikus világába is elkalauzolták az egyetemi ifjúságot, mint a szerződés, az uzsora, a haszonvétel és a kamat. Melanchthon külön disputációt írt ezekről. Anélkül, hogy részletesen ismertetnénk traktátusát (pedig igen érdekes és megérné), a reformátori alaphang megpen23 0 HuZaTKa-1. 129. 23 1 HuZaL-Jkv. 1/5. 824. 23 2 Uo. 1/5. 824. 23 3 Uo. 1/2. 141. 23 4 Hosdáton 1807-ben a lelkészi és a tanítói kepe behordását segítőknek három ever 1,80 Ft-ot fizettek. A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. II. 1686-1807. HátszegMarosillye. Összeállította, sajtó alá rendezte, bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel és mutatókkal közzéteszi Buzogány Dezső-Ősz Sándor Előd. (A továbbiakban: HuZaTKa-2.) Kolozsvár 2005. 134. 23 5 A tartozás azon árron exsolváltassék, amint a bor akkor jár, midőn a debitor pénzzel akarja redimálni a bort. Ide értvén a minister atyafiak conventiojában járó bor és búza jizetést is. RákosdLvt. Szám nélkül. A vizitáció végzéseit lásd még Liber Ecclesiae a Rákosdi Református Egyházközség levéltárában (a továbbiakban: LibEccl RákosdLvt.), 3-4.; a Szent Visitatio legitimálja a búzának, bornak és fának az árrát, hogy készpénzül ki-ki mellyikért mennyit tartozzék fizetni HuZaL-Jkv. 1/5. 835. 23 6 HuZaL-Jkv. 1/5. 835. 23 7 HuZaTKa-1. 129.
