Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.
Az egyházközség, mint gazdasági intézmény
35 Az egyházközség, mint gazdasági intézmény dítése végett épp csak annyit jegyzünk itt meg, hogy a reformátor határozottan elítélte az uzsorát, amely ellen nemcsak bibliai igéket hozott fel, hanem klasszikus idézeteket is (többnyire a görög és latin írók elítélő véleményét tartalmazó munkákból). Erve az, hogy aki kölcsönt ad és uzsorakamatot kér, az visszaél a másik ember szorult helyzetével (szó szerint: kizsákmányolja azt), az ilyen ember tehát megsérti az egyenlőség elvét. A másik érvét Arisztotelésztől kölcsönözte: az uzsorás áruként használja a pénzt, ami ellenkezik a természet törvényével. 23 8 A haszonvételt (interessé) viszont, a pénzforgatás eme másik formáját, elfogadta. Meghatározása és érve racionális: az interesse tartozást jelent - hangzik a definíció -, amely azért van, mert valaki kárt szenvedett, vagy mert valamely haszon, jövedelem képződését valami vagy valaki megakadályozta. Például, ha X.Y. nekem pénzzel tartozott, és tartozását törlesztenie kellett volna egy adott időpontig, azt viszont nem tette meg, nekem ebből anyagi károm származott - mondja Melanchthon -, részben mert az adósság behajtására fizetett megbízottakat küldtem hozzá (ez damnum emergens), vagy a késve érkezett pénz miatt lett károm (ti. jövedelem-kiesésem - damnum cessans), akkor joggal lehet kérni és el lehet fogadni a kár megtérítését (compensatio damni, iuste petitur et accepitur). 23 9 Az erdélyi református egyház az uzsorát ugyancsak elítélte, mégpedig zsinati végzésben, 24 0 és a pénzgazdálkodás eme utóbbi formáját választotta, amint azt jelzi az interes szó igen gyakori előfordulása is a korabeli jegyzőkönyvekben. 24 1 Talán azért nem tapadt hozzá és bélyegezte meg ezt a gyakorlatot a uzsora jelző, mert nem magánhaszonra, hanem kifejezetten közösségi (egyházi) célra fordították az így termelt jövedelmet. Nem beszélve arról, hogy az egyházközség pénzbeli alapja nagy segítség volt a gyülekezeti tagnak az árutermelésre és mezőgazdasági terményekre épített agrártársadalomban, amikor pénzben kellett adóznia. Továbbá a hitelszövetkezetek és bankok nélküli világban az egyházközség likviduma volt a település egyedüli mozgó tőkéje is. A pénzforgatásnak ezt a formáját egyébként zsinati határozat elő is írta, amennyiben az 1722-ben Marosvásárhelyen ülésező generális így rendelkezett: a megye pénzét minden esztendőben interesével együtt felvegyék és újólag jó új obligatoriaval jó residentias relectios jólelkű embereknek adják ki, a búzabéli adóssággal is aképpen kell cselekedni 24 2 Szerződés Alább már volt szó arról, hogy a vizitáció mennyire gondosan őrködött az egyházközség alaptőkéje fölött, amelynek a leggyakoribb (sok esetben az egyetlen) hasznosítási formája a kamatoztatás volt. 24 3 A haszonvételre kiadott pénzről alapos és részletes szerződést kellett készíteni, amely az eklézsia ládájába került. 24 4 23 8 Arisztotelész így ír: Iuste in odio est foeneratoria, quia nummo utitur tanquam merce, et ex eo quod non fructificat natura, fructum capit; at commutationis causa factus est nummus: maxime igitur praeter naturam est, nummum fieri mercem. Corpus Reformatorum. Edidit Carolus Gottlieb Brettschneider. Halis Saxonum.[A továbbiakban: CR] 1850. Nr. 16. 498. 23 9 CR 16. 504. 24 0 A Ruber-féle kánonok XIV. fejezete így szól: Minister aut scholae rector usuras a debitoribus exigens, aut desinat cum poena, aut dejiciatur. Bod 34. 24 1 Interesse: haszonvétel, usura: uzsora, nyereség, mindekettőt használják így is: kamat. 24 2 Conclusiones Sanctae et Orthodoxae Synodi Generalis, anno 1722. die vero 14. lunii. Illyés 198-201. 24 3 A vizitáció nemtetszését fejezi ki amiatt, hogy Barta Zsigmond tartozik már tíz éve az eklézsiának 5 forinttal, amely az eklézsia alaptőkéje (capitalisa) volt, magánál tartya és heverteti a pénzt minden interes nélkül. HuZaL-Jkv. 1/5. 840-841.; a vizitáció igen éberen őrködött afelett, hogy az ek-
