Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 3. Marosnémeti-Zejkfalva (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-3.) Kolozsvár 2007.

Az egyházközség, mint gazdasági intézmény

32 Az egyházközség, mint gazdasági intézmény Az egyház egyik stabil jövedelmi forrása az alaptőke volt, amely adományokból, termények értékesítéséből, örökségek eladásából, perköltség-visszafizetések alaptőkésítéséből és egyéb bevételekből gyűlt."

1

1 Integritása fölött a vizitáció mindig éberen őrködött és valahányszor abból elköltöttek, mindannyiszor szigorúan intézkedett pótlásáról. A kamatját felhasználhatták,

21

2 de a kamatra kiadott alaptőkerészt záros határidőn belül, lehetőleg egy év után, vissza kellett adni az egyházközségnek.

2

1'

1 Egyetlen esetet találtunk arra nézve, hogy az alaptőke csonkulását, úgy látszik, mégiscsak elfogadták: 1778 elején Vajdahunyadon jelzi a vizitáció, hogy az alaptőke veszélyben forog, utasítja a helyi vezetőséget, hogy igyekezzék quo quo modo felvenni és securusabb helyre elocálni, hogy az elintézett szent végekre darálhasson,

21

4 Az év végén az alaptőke egy részét arra használták fel, hogy törvényes úton szerezzék vissza az alaptőke veszélyben lévő nagyobb felét.

2Még egyházi építkezésekre sem volt szabad megbontani a tőkét, ilyen esetben külön céladomány-gyüjtést kellett szervezni a faluban.

21

6 Esetenként az egyházközség mégis arra kényszerült, hogy elvegyen az alaptőke összegéből (pl. lelkészi fizetésre), a hiányzó összeget ilyen esetben is pótolni kellett: a néhai tiszteletes Baló uramtól az ekklézsia capitalissából ad privatos usus elköltött huszonkét mfr. az őkegyelme bennmaradott restans fizetéséből ante omnia reponáltassék [...] lévén azon fundus pap számára foeneráló capitalist

1 A korábbi rendelkezésből kitetszik az is, hogy az alaptőke iránt elkövetett másik nagy iniuria (méltánytalanság) az volt, ha a tőke használatlanul feküdt az eklézsia ládájában; a visszahelyezett alaptőkerészt egy hónapon belül újra kamatra kellett kiadni.

21

8 Híradásunk van arról, hogy a kamat nélkül heverő és az egyházi vezetés által visszavett alaptőke egy részét a mester vette kezéhez, amiért természetesen kamatot nem kellett fizetnie, mert amúgy is neki kamatozott, ezt a vizitáció megengedte, de szigorú felügyelet mellett, hogy az alaptőke összege ne periclitálódjék.

21

9 Nem tudjuk mennyire volt általános 1780-ig az, hogy az alaptőkét az egyházközség kurátorának kellett gondoznia, mindenesetre a Désen tartott generális zsinat határozata értelmében elképzelhető.

22

0 Ezt erősíti meg a hunyad-zarándi gyakorlat is: a Vajdahunyadon tar21

1 Igen érdekes alaptöke-gyarapítási adalék található 1805-ből a rákosdi gyülekezetben felvett jegyzőkönyv szövegében, ahol ez áll: minthogy a keszkenők rendiben a I4-dik és a 16-dik számok alatt lévő keszkenők a Generalis Szent Vistatiotól lett parancsolat ellen mind e mai napig ki nem égettettek, hanem minden haszon nélkül hevernek, tehát most újra rendeli a Szent Visitatio, hogy haladék nélkül kiégettessenek és az arannyok eladattattván, árok haszonra fordlttassék, tehát az arany kiolvasztása és eladása után annak értéke visszakerült az alaptökébe és kamatra, haszonra adták ki. HuZaL-Jkv. 1/5. 844. Néhai Nalátzi János úrtól obveniált 21 forintból álló interes capitalissa tétetett. HuZaL-Jkv. 1/3. 168. A perre tett minden költségek most capitalissá váljanak, minthogy az eklézsiák azt a pénzt régen capitalissá tehették, és használhatták volna. HuZaL-Jkv. 1/5. 305. 21

2 HuZaL-Jkv. 1/1. 166. 21

3 RákosdLvt. IV/9. 21

4 HuZaL-Jkv. 1/3.210. 21

5 Uo. 1/3. 232. 21

6 Uo. 1/5. 841. 21

7 Uo. 1/3. 7. Amely capital is azután a curator által felvétetik, intra bis quindenam újra elocáltassék, ha pedig azon túl magánál tartani tetszik, az ekklézsiát securizálja és az interestpraestálja. HuZaL-Jkv. 1/4. 65. 21

9 Uo. 1/3. 317. "

2

0 A zsinati végzés az egyházközségekbe kijáró vizitáció kötelességeit lajstromozza, feladatául szabva testületnek, hogy az ekklézsiáknak minden mobiliaji és immobiliai felől szorgalmatos exament tegyenek és mindeneket a megye protocollumába beírattassanak, úgy a curatorok gondviselések alatt levő capitalispénzt is. ERZSI-III. 141.