Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 2. Hátszeg - Marosillye (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-2.) Kolozsvár 2005.

Tárgymutató - Témák szerint

Témák szerint 523 nak, ha az elkövetkező három hét alatt hétköznap legalább kétszer, vasárnap pedig legalább egyszer nem mennek templomba és nem élnek az úrvacsorával (Körösbánya, 1783/2-do.); panasz a mesterre, hogy nem tanít rendesen, a gyermekeket nagy szigorral fenyíti, a vizitáció rendeli, hogy a megérdemelt mérték szerint büntesse a gyermekeket, a híveknek pedig, hogy járassák gyermekeiket iskolába, különben büntetést hajtat be a lelkész és a gondokon keresztül, ha kell brachiummal is, amelyet a templom és a parókia javítására használnak, továbbá inti a mestert, hogy a helybéli menyecskékkel ne kacérkodjék (Körösbánya, 1796/2szor.); az írástudók kézjegyükkel, az írástudatlanok ígérettel biztosítják a lelkészt és a mestert, hogy fizetésüket megadják, mind ők, mind maradékaik, ha nem a vizitációnak „mindenkor tellyes szabadsága légyen az ecclesiastico seculare brachium" útján rajtuk behajtani (Körösbánya, 1796/3-szor.). Marosillye. A lelkésznek tett megajánlást akár seculare brachiummal is be kell hajtatni (Marosillye, 1779/3-tio). Káromkodás. Hátszeg. A zsellérek kerüljék a szitkozódást és káromkodást (Hátszeg, 1717 Szeptember/IV.); zsellér házaspár „gyakorta való részegeskedését, káromkodásakat, szitkozódásokat a parochialis funduson éjjeli-nappali táncolásokat, hegedűszó mellett való tombolásokat, többire minden zsellérek fateállyák" (Hátszeg, 1717/Szeptember/VII.). Lozsád. A lelkész káromkodással vádolja az egyik hívét (Lozsád, 1705). Marosillye. Panaszol a lelkész, hogy vannak káromkodó emberek gyülekezetében (Marosillye, 1718 december); panasz a lelkészre, amiért „in vita communi se a galambi szelídség, sem a kígyói okosság őkegyelmében nem látszik, midőn házsártosságával, veszekedésre hajlandó sebességével, illetlen szitkozódásival" híveit elidegeníti (Marosillye, 1790/l-o). Karzat. Hosdát. A templomot rendben tartják, Gálfí Lázár új karzatot készíttetett az éneklőmesternek és a gyermekeknek (Hosdát, 1776/6-to); Kaszáló. Kitid. Az eklézsia birtokainak (erdő, kaszáló, szántóföld) részletes leírása (Kitid, 1799); a lelkész által használt kaszáló nevesítése (Kitid, 1799/papi conventio). Katalógus. Lozsád. Akik templomba nem járnak, azoknak neveit a lelkésznek katalógusba kellett írnia és a vizitáció elé kellett terjesztenie, a vizitáció figyelmezteti az ilyeneket, hogy harangozás nélküli temetésük lesz (Lozsád, 1702/Deliberatum/ad 1.). Katona, katonaság. Hosdát. A katonai szolgálatra távozott gyülekezeti tagok fizetési módjának rendezése (Hosdát, 1790/12-mo); gond a katonák fizetése terén (Hosdát, 1791/1mo). Kéménd. Limitaneus katona nem fizet a lelkésznek, noha megörökölte azt a földet, amely a lelkész használatában volt, a vizitáció felszólítja a fizetésre, ha nem, a tractuale consistorium elé viszi az ügyet (Kéménd, 1783/2-do). Kitid. A mester ellen panaszol az eklézsia, „hogy az itt quartélyozó katonákkal barátkozik, kik az oskolába járnak és pipáznak, mellyel a gyermekek tanulásának ideje vesztegettetik" (Kitid, 1804/11.). Klopotiva. A vizitáció „kedvetlenséggel látta, hogy a templom a helységben quártélyozó katonák számára depositoriumnak elfoglaltatott, fegyverekkel, monturokkal [katonaruha] és egyéb katonaöltözetekkel megrakatotf' és emiatt nem lehet istentiszteletet tartani (Klopotiva, 1802/VI.). Kémkedés. Kristyor. Panasz a lelkész ellen, aki állítólag kémkedésre kért egy gyülekezeti tagot a másik ellen, a vád nem bizonyítható, „a panasz füstbe mégyen" (Kristyor, 1803/IIL). Kepe. Hátszeg. A tanítónak nem hoztak fát (Hátszeg 1686/ Rector/2). Kéregetés. Lásd: Collecta, kéregetés, gyűjtés. Keresztelés. Körösbánya. Panasz, hogy „a keresztségnek alkalmatosságával a kisdedet oláhné, vagy más gyenge személy tartya keresztvíz alá", panasz, hogy istentiszteletre nem járnak, úrvacsorával nem élnek a hívek, ha a soron következőre nem mennek el exkommunikálják és „szamár temetések lészen" (Körösbánya, 1775/3-tio). Kristyor. A református lelkész engedélye nélkül keresztelte meg a román pappal leányát az egyik gyülekezeti tag (Kristyor, 1797/9-szer). Lozsád. Panasz a lelkészre, hogy a „maga jószágában való excursioja miatt kereszteletlen holtak meg valami gyermekek és öreg ember is prédikáció