Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.
Algyógy
58 Algyógy, 1796 9. A parochialis szőllők jövedelme restantiája 20 10. A parochia ruináira tett költség restantiája 50 88 A restantia praetendalt egész summája 90 88 345 J/4 173 1' 300 253 Ezen praetensioit tiszteletes Kolosvári Sámuel atyánkfiának a Szent Visitatioból és a fenn tisztelt méltóságos és tekintetes urakból egybeszerkesztetett arbitrativum forum mind a feladás, mind a feladásra tett reflexiók szerint, jól gondolóra vette és meghányta vetette. Ahonnan osztán a legjobban lehető egyességnek elérésére és megfundálására, s az ezutánni szószaporíttásoknak végképpen való elhárítására közönséges általlátásból, ezt a végső ítéletét hozta. [122.] ítélet, l-ben. Úgy láttya az arbitrativum forum, hogy a papi fizetés restantiájában fennforgó esztendők kétféle természetűek. Eggyik része azon időnek ollyan, melly mind a méltóságos possessor urak őnagyságok, mind tiszteletes uram között békességesen folyt le, amely is az 1789-dik 91-dik és 92-dik esztendő, tehát ezen időbéli minden írt restantia, minden további kifogásokon kívül, mindenik féltől fizettesék ki. A más része azon időnek ollyan, amelly mind a méltóságos possessor urak őnagyságok, mind a tiszteletes atyafi közt háborgással tölt. Amely háborgásnak megorvoslására a méltóságos Fő Consistorium anno 1792. die 30 a Decembris a 298-dik szám alatt költ parancsolattyában arra szorította volt a méltóságos possessoratust, hogy mindenféle papi restantiáira nézve tiszteletes Kolosvári uram excontentáltassék, s azután a venerabilis tractus által aequivalens helyre dislocáltassék. Mely Fő Consistorium-i határozásnak, minthogy a méltóságos eggyik része eleget tett, tehát az minden további tereh és fizetés alól egésszen absolváltatik abból az okból, hogy meg nem késleltette a restantiák ki nem fizetésével tiszteletes Kolosvári úrnak a helységből leendő kiköltözését. De a más rész, mivel eleget nem tett a tisztelt Fő Consistorium rendelésének, hanem a restantiák ki nem fizetésével tiszteletes Kolosvári úrnak a helységből való kiköltözhetését hátráltatta, sőt ugyan meg is akadállyoztatta. Maga is tiszteletes Kolosvári Sámuel atyánkfia a méltóságos possessoratust magának nem demerealta, hanem inkább ellenkezőt láttatott mívelni. Tehát közönséges és igazságos ítélet az, hogy mind a két fél szenvedjen: a méltóságos possessoratus abba, hogy az ellenkezésben lévő esztendőkbeli papi fizetésnek felit a hátrább meg [123] állítandó praetensiokból fizesse ki, tiszteletes uram is az írt időbe való fizetését veszesse el. Hogy pedig az idő esméretes legyen: az arbitrativum fórum veszi fel az 1793-dik és 94-dik esztendőt a fél fizetésre. A praetendalt 1795-dik esztendő nem jő censusba. Az ezelőtti esztendők pedig, úgymint ab 1789 usque 1792 inclusive minden restantiáival egésszen fizettessenek ki. 2-szor. Közönségesen az ítéltetett, hogy mindenféle restantiákat a méltóságos possessor urak őnagyságok, ha tettszik in natura jó és haszon vehető, s illendő borral, búzával, fával stb. fizessenek ki egy ugyanazon végre meghatározandó bizonyos napon, amellyen is tiszteletes Kolosvári uram jelen lévén, keressen és szerezzen itt a faluba egy arra való hellyet és alkalmatosságot, ahová elhelyheztethesse. Ha pedig a méltóságos possessor uraknak őnagyságoknak úgy Az algyógyi körkápolna
