Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.
Algyógy
Algyógy, 1796 59 tettszik, a most töllünk meghatározandó árron, 15 ~ napok alatt pénzzel fizessék ki, s tiszteletes Kolosvári uram is legottan vegyen fel. Határoztuk pedig a naturálék árrát eszerint: 1. Egy kalongya búzát 80 pénzekre. 2. Egy veder bort 60 pénzekre. 3. Egy szekér fát 30 pénzekre. 3-szor. Úgy láttya az arbitrativum forum, hogy őnagyságok régi elejékről magokra deveniált szokás szerint ígérvén új papi conventiot, abba az egész kastély részéről határoztatott, az ezutánni időkre is esztendőnként 24 ~ huszonnégy szekér fa, tehát a papi restantiai praetensiokba is, az eddig való időre, egy esztendőre nem több, hanem csak 24 szekér fa vétetődik fel. A tiszteletes uram több szekér fák iránt való minden praetensioja pedig egésszen elvész. 4-szer. A malombeli vám iránt való praetensioja tiszteletes úrnak, minthogy meg nem bizonyítódott az arbitrativum forum előtt, [124.] hogy papi conventiojának törvényes része lett volna, sőt inkább az különös gráciának tartatott, s usque ad beneplacitum adatott, tehát a malombéli 45 ~ negyvenöt véka praetensioja tiszteletes Kolos vári úrnak meg nem ítéltetett, hanem azt is elvesztette. 5-ször. A néhai Nádudvari Anna papot illető pia fundaţi ójának, minthogy mind a capitaIissát, mind interessét magához vette az eklézsiának volt curatora, Kakutsi György uram még 1787-ben, s azután tiszteletes Kolosvári Sámuel uramot illető semminémű interessét azon capitalisnak ki nem fizette, hanem abban szántszándékkal megkárosította a tiszteletes atyafit, tehát ítéltetik, hogy a nemes eklézsiának méltóságos gróf curatorai 60 napok alatt, ezen már most majd veszendőfélben lévő capitalist jó karba állítsák és állíttassák, annak pedig legális interessét, az írt 1787-dik esztendőtől fogva az 1795-dik esztendőbe, Rápoltra lett kimozdulásáig, az írt 60 6-szor. Tiszteletes Kolosvári úrnak azon praetensioját, ami illeti, hogy papi conventiojába biratott, és mindenkor is nem mást, hanem papot illető földeit és szőllőit még 1788-ba elfoglalta és annak hasznát magáévá tette ugyan volt curator Kakutsi György uram, arról az arbitrativum fórumnak ez az ítélete. Ebbe a régen egybebonyolódott ügybe eggyik bíró, úgymint tiszteletes Soldos Márton uram, akkor a venerabilis tractus directora 1793-ban 14 6 napján a méltóságos Fő Consistorium parancsolattyának végbevitelére kirendeltetett comissarius, tekintetes nemes kéméndi Váradi László úrral együtt inquirálván, amint most hitelesen subinferallya a praetensioknak és feladásoknak [125.] egymással való communicáltatása után, akkori volt curator, Kakutsi uram azt felelte, mondotta és erősítette, hogy igaz az, hogy az írt földek és szőllők procreatioit elvette és elfoglalta, de nem maga auctoritássából, hanem a méltóságos possessor urak őnagyságoknak közönséges megegyezésekből, sőt parancsolattyokból. Amely így lévén, már ebből az arbitnapok alatt kifizessék tiszteletes úrnak. 14 6 A dátum kimarad.
