Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.

Tárgymutató - Témák szerint

426 Tárgymutató 1796/13-szor). Felsőszálláspataka. „Tekintetes Dániel Kata asszony ő [megboldogult féje] ígéretét megtellyesítette, leküldvén egy szép harangot a felsőszálláspataki reformata ekklézsiának" (Felsőszálláspataka, 1772.); a harangot a gondnok házánál tették le, felirata (Felsőszálláspataka, 1773/3-o.) a harangnak harangláb építését sürgeti a Vizitáció (Felsőszálláspataka, 1776/2-do-4-to); „harangról mostan is csak azt intimálja a Szent Visitatio, hogy quoquo modo állíttassák lábra az épülőfélben lévő templom eleibe, ne szomoríttassék meg a benefactor és collator azzal, hogy amit ezen ekklézsiának conferált, azzal az ekklézsia élni nem akar" (Felsőszálláspataka, 1777/4-to). Galac. „A galatzi mater ekklézsiának mind temploma, mind parochialis háza most is régi, romladozott" (Galac, 1802/1.); „ezen eklézsiának az 1788-beli török pusztítása előtt két harangja. Az egyik vitetett tekintetes Nándra Sigmond úrhoz Berekszoba, ahonnan vissza kell vitetni" (Galac, 1796/5-ször). Haró. „Az erogált pénz pedig költ a nagyobbik harangra és haranglábra, a középső harangot nemes Tót Jósef uram feleségével, Lőrintz Rákhel asszonnyal együtt magok kötségeken öntették" (Haró, 1772/6-to); „vétessék méltó tekintetben [Zajzoni Sámuelnek] a harangok és a harangláb ekészíttetések körül tett fáradságai" (Haró, 1772/7-o); „a harai nagyharangon lévő inscripţio" (Haró, 1772/8-vo). Harangláb. Bácsi. „Haranglábra, harangozó kötélre, s harangok conservatiojokra semmi fundus nincsen" az 1778. évi oratóriumépítéskor (Bácsi, 1778-December/5-to); a gyülekezet tagjai nem adakoznak a haranglábra (Bácsi, 1780/3-io). Borbátviz. „Jelenté a nemes ekklézsia egy kő haranglábnak állítása iránt való intentioját" (Borbátviz, 1778/6-to); „Ezen nemes ekklézsia halgatóinak feles számokra nézve igen szükséges lévén a templomnak megbővítése, és melléje egy haranglábnak építtetése" (Borbátviz, 1782/4-to). Felsőszálláspatak. A templom romos, a harangnak harangláb építését sürgeti a Vizitáció, a lelkészi lakás ugyancsak romos (Felsőszálláspataka, 1776/2-do-4-to); „harangról mostan is csak azt intimálja a Szent Visitatio, hogy quoquo modo állíttassák lábra az épülőfélben lévő templom eleibe, ne szomoríttassék meg a benefactor és collator azzal, hogy amit ezen ekklézsiának conferált, azzal az ekklézsia élni nem akar" (Felsőszálláspataka, 1777/4-to). Haró. „Az erogált pénz pedig költ a nagyobbik harangra és haranglábra, a középső harangot nemes Tót Jósef uram feleségével, Lőrintz Rákhel asszonnyal együtt magok kötségeken öntették" (Haró, 1772/6-to); „vétessék méltó tekintetben [Zajzoni Sámuelnek] a harangok és a harangláb ekészíttetések körül tett fáradságai" (Haró, 1772/7-o). Harangozás. Algyógy. Szaggatás, temetésre egybegyűjtő és a temetőbe kikísérő harangozás (Algyógy, 1796/11-szer.). Alpestes. „Néha igen rövideden esik a harangozás úgy, hogy a távul lévők elmaradnak az isteni tisztelettől" (Alpestes, 1804/V.). Bácsi. A lelkészt inti a vizitáció, hogy a napi harangoztatást ne hanyagolja el (Bácsi, 1775/1-0); „hétköznapokon [a lelkész] soha nem harangoztat" (Bácsi, 1777/1-mo); fizetés a harangozásért, „egy fertály óránál tovább ne harangozhassanak" (Bácsi, 1778-December/5-to). Borbátviz. A halottért való harangozásért eddig nem kellett fizetni, ez után igen (Borbátviz, 1796/8-szor, 9-szer). Brád. „A mindennapi harangozás dolgában megegyezett a nemes ekklézsia abban, hogy a távolabb lévők kévéért köznapokon mind estve, mind reggel az harang kétzer vonattassék meg" (Brád, 1769/4.); nyári harangozás időpontja vasárnap és hétköznap (Brád, 1772/l-o); a lelkész „olykor sátoros innepeken későcskén harangoztat" (Brád, 1775/1-mo); „a nemes eklézsiának is tettzéséből observáltatni ezutánn megerősíttetett ezen visitatorium fórumban ez a rendtartás, hogy kéttzeri harangozás utánn, akinek csak kívánkozik szíve és igyekezik lába az Úr orcája eleibe menni, ne késedelmezzék, mivel az isteni szent szolgálat legottan elkezdettetik. Ugyanezen rendtartás observáltassék a vasárnapi és egyéb sátoros innepi napokon is" (Brád, 1780/4-to); Ribitzei Mária kisasszony írásba panaszol az iránt, hogy a templombeli harangoztatásnak rendetlen volna az ideje (Brád, 1796/4-szer); a mester harangoz is (Brád, 1797/3-szor); a mester nem vállalja tovább a harangozást, kéri a gyülekezetet, hogy keressen harangozót (Brád, 1803/IV.). Déva. A lelkész harangozás alatt, és ne