Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.

Vizitációk a Hunyad-Zarándi Egyházmegyében

18 Vizitációk Lisznyói Intze István a már említett Lisznyói Intze Ferenc fia, 1741-ben vagy 1742-ben született Déván.

9

7 Enyeden 1757-ben subscribált,

9

8 majd 1766-ban Leidenben gyarapította ismereteit. Hazatérvén Bartsai Ágnes udvari papja lett, ebbéli minőségében szentelték fel az 1770. évi széki zsinaton.

9

9 Apja halála után 1771-ben a dévai gyülekezet választotta lelkipásztorává. 1773-ban az egyházmegye jegyzője, 1780-ban esperese. 1789. március 1-én hunyt el gazdag lelkészi és esperesi tevékenység után.

10

0 Igen viharos időszakban állt az egyházmegye élén: 1784-ben Horea csapatai pusztítottak végig az egyházmegyén, 1788-ban a Hátszeg vidéki eklézsiák szenvedték el a török portyák garázdálkodásait. Az 1782-1783 közötti időszakból fennmaradt mintegy 100 oldalnyi vizitációs anyag bizonyítja, hogy munkáját lelkiismeretesen végezte.

10

1 Adataink vannak arról is, hogy a következő években is meglátogatta az egyházközségeket, de a jegyzőkönyvek nem maradtak fenn, vagy a tumultusokban nyomuk veszett. Csegöldi András volt az egyházmegye következő esperese, aki 1759-ben tünt fel a nagyenyedi kollégium diákjaként. Származási helyére a Matricula szűkszavú bejegyzése utal, ahol neve mellett ez szerepel: de Szathmár. 1767-ben Frankfurtba és Genfbe peregrinált.

10

2 1772-ben megválasztották a rákosdi egyházközség lelkipásztori állásába,

1

0 1789ben pedig esperesnek.

10

4 Az 1794-ig terjedő időszakban mintegy 150 oldalnyi jegyzőkönyvet hagyott ránk. Vizitációi általában felületesek, meg sem közelítik a Herepeitől vagy a Lisznyóitól megszokott pontosságot. 1795-ben gutaütés érte és ettől kezdve képtelen volt ellátni az esperesi teendőket, de nem mondott le tisztségéről, így 1807-ben bekövetkezett haláláig megbízott prosenior irányította az egyházmegyét.

10

5 Az 1796-ban tartott magyarigeni zsinaton éles szóváltásra került sor közte és a proseniori tisztséget betöltő Zsoldos Márton, valamint az új nótárius, Sala Mihály között. Csegöldi azzal vádolta őket, hogy esperesti hivatala alá áskáltak. Ennek következtében a zsinat gondosan körülírta a senior és prosenior jogkörét.

10

6 Zsoldos Márton személyében olyan felelős esperest ismerhetünk meg a jegyzőkönyvek lapjairól, aki példás lelkiismeretességgel látogatott meg több éven át minden egyes gyülekezetet és helyzetük pillanatfelvétel-szerű rögzítésével jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a legapróbb részletekig megismerjük a hanyatlásnak indult református egyházközségek hétköznapjait. Legyen az alább következő rövid életrajzi vázlat főhajtásnyi tisztelgés személye és lelkiismeretes munkája előtt. 107 Tanulmányait Nagyenyeden végezte, ahol 1771-ben subscribált, majd Odera-Frankfurtban tanult

10

8 és 1783-ban a sárdi zsinaton szentelték lelkésszé,

10

9 1790-ben pedig Kéménd és Haró papjaként tűnt fel. 1795-ben az egyházmegye esperesét, Csegöldi Andrást agyvérzés érte, és ilyen állapotban nem volt képes ellátni esperesi teendőit. Zsoldost proseniornak választották, aki nyomban munkához is látott.

11

0 Sorba látogatta az egyházmegye 9

7 Zoványi 375. 9

8 Jakó-Juhász 165. 9

9 Szabó-Szögi 237-238. 10

0 HuZaL-Prot. 1/1. 3-5. 10

1 HuZaL-Prot. 1/4. 1-103. 10

2 Szabó-Szögi 129. 10

3 Kiss 1998. 221. 10

4 HuZaL-Prot. 1/1. 4. 10

5 Kiss 1993. 137. 10

6 ERZSI IV. 110. 10

7 Jakó-Juhász 175. 10

8 Szabó-Szögi 430. 10

9 ERZSI III. 193. 11

0 Kiss 1993. 137.