Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés
ben 180, majd a következő év augusztusában újabb 34 tulajdonos vagyonát vette el.353 Az elkobzott ingatlanok területe a vármegyében 1945. október 29-ig 14 115 kh., 1946. június 5-ig 16 176 kh., 1947. május 31-ig 18 034 kh. volt. Az elkobzások után a németeket összeköltöztették, majd a megüresedett ingatlanokba telepes családokat költöztettek be.354 Egy 1947. márciusi statisztika szerint a vármegye 17, jelentős számban németek által is lakott községébe 599 telepes család, összesen 2617 személy érkezett, de rajtuk kívül (140 családtaggal) 34, főleg erdélyi és felvidéki menekült család is jött.355 Esztergom városáról és a járásról 1945. július 7-én készítették el a rendőrség munkatársai azt a hangulatjelentést, melyben már arról írnak, hogy: „A sváb községek lakóinak hangulata nyomott és a demokráciával szemben bizalmatlan. Főbb vezetőik már letartóztatásban vannak, s a sváb lakosság megfigyelése állandóan folyamatban van. ”356 Miként vélekedtek a politikai pártok a „sváb-kérdés”-ről? Erről először a Nemzeti Parasztpárt nyilatkozott, méghozzá Kovács Imre, aki 1945. április 7-én az Andrássy út 25. szám alatti központban fogalmazta meg a véleményét. Eszerint: „Magyarország végre elérkezett oda, hogy tisztázhatja viszonyát Németországgal és a svábsággal. A svábság egy batyuval jött ide, egy batyuval is menjen. ”357 A Magyar Kommunista Párt egyetértett a Nemzeti Parasztpárt álláspontjával, amit az 1945. április 17-én és 18-án a Szabad Népben megjelent, sváb kitelepítést sürgető cikkek is bizonyítanak.358 Ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy kezdetben a hazai359 és a moszkvai360 kommunisták között különböző álláspont alakult ki a nemzetiségi kérdésről, ugyanis az utóbbiak szerint lehetetlen etnikai határt alkotni Magyarország és a vele szomszédos államok között, éppen ezért helytelenítették az áttelepítést. Később a helyzet azonban úgy alakult, hogy az MKP által képviselt nemzetiségi politikának mégis sarkalatos pontjává vált a kollektív felelősségről és felelősségre vonásról szóló állásfoglalás.361 1945. július 17. és augusztus 2. között került sor a szövetséges nagyhatalmak potsdami konferenciájára, mely a magyarországi németek kitelepítéséről is hozott határozatot. Eszerint az ügy végrehajtását Magyarország tekintetében a Szövetsé353 L. Balogh: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949... 207. o. 354 Gróf: i. m. 19. o. 355 L. Balogh: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949... 208. o. 356 ÁBTL 1.1. A Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályának iratai, 4. d. 19. o. 357 Fehér István: A magyarországi németek kitelepítése 1945-1950. Budapest, 1988, Akadémiai Kiadó, 24. о. ' Kővágó László: A magyar kommunisták és a nemzetiségi kérdés 1918-1948. Budapest, 1985, Kossuth Könyvkiadó, 320. o. 359 Közéjük tartozott Kállai Gyula és Rajk László. 360Ezt a csoportot Gerő Ernő és Révai József képviselte. 361 Zinnen i. m. 31. о. 100
