Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés
ges Ellenőrző Bizottságra bízta. Ez azt is jelentette, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány és a következő kormányok feladatait ebben a kérdésben egészen a békekötéséig a SZEB intézte.362 Ennek megfelelően a nemzetgyűlési választásokat követő november 28-i SZEB ülésen Vorosilov marsall kijelentette, hogy a magyar kormánytól kapott információk szerint a deportálásra váró svábok száma 350 000 fő lesz.363 A kitelepítésről szóló 12 330/1945. M. E. sz. rendelet a magyarországi német nemzetiségű lakosság Németországba való kitelepítéséről 1945. december 29-én jelent meg.364 Mindazokat, akik 1941-ben német anyanyelvűeknek vagy német nemzetiségűeknek vallották magukat, akik magyarosított nevüket német hangzásúra változtatták vissza, valamint azokat is, akik a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak a tagjai voltak, a rendelet Németországba való áttele- pülésre kötelezte.365 Az események felgyorsulása valószínűleg nagy elégedettséggel töltötte el az MKP dorogi szervezetét, akik a német nemzetiségűek tárgyában 1945. november 20-án terjedelmes levélben fordultak az MKP Országos Központja Közigazgatási Osztályához. Ebben megemlítik, hogy a nagyközségben meglehetősen nagy létszámú, mintegy 1100 személy vallotta magát német nemzetiségűnek, akik közül sokan a szovjet csapatok elől vagy elmenekültek, vagy a településen „meglapulva” vészelték át a háborút. Az általuk megfogalmazott kérés lényege az volt, hogy az 1941-es népszámlálás alkalmával magukat német nemzetiségűnek vallókat tartalmazó lista minél hamarabb eljusson a szervezetük központjába, ugyanis e nélkül a birtoklevelek kiadása és az új telepeseknek juttatandó ingó és ingatlan vagyon kiosztása nem fejezhető be.366 Ráadásul „a visszaszivárgások és a szemtelenkedések a svábok részéről mindennaposak és az országos központ segítsége igen jelentős számunkra. ”367 A németség körében elkeseredést váltott ki a rendelet, habár a negatív hírek ellenére még mindig voltak olyanok, akik az eljövendő kitelepítésről szóló híreket tévedésnek tartották.368 Valószínű, hogy a reménykedők hangulata megváltozott volna, amennyiben értesülnek arról az 1945. december 12-én elkészült tervezetről, mely szerint a magyarországi németek kitelepítését megelőzte volna gyűjtő táborokba való tömörítésük.369 Eszerint Komárom362 Izsák: A koalíció évei Magyarországon 1944-1948... 114. o. 363Feitl István (szerk.): A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1947. Budapest, 2003, Napvilág Kiadó, 112. o. 364Zielbauer György: Adatok és tények a magyarországi németség történetéből (1945-1949). Budapest, 1989, Akadémiai Kiadó, 59. o. 365L. Balogh: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949... 209-210. o. 366PSZL 274. f. 15. áll. 48. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek és kommunista tisztviselők közigazgatási jelentései, 73. o. 367 Uo. 368 Wágenhoffer: Népességcsere Máriahalmon 1945-1949 között... 87. o. 369Gróf: i. m. 21.0. 101
