Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés
dorogi szénbányáknál dolgozott. 1954-ben súlyos bányabalesetet szenvedett melyet követően már lényegesen alacsonyabb pozíciókban alkalmazták. 1965-ben nyugdíjazták. 1949-1953 között országgyűlési képviselő, számos kitüntetés birtokosa. 1973. május 22-én, Dorogon halt meg.344 Az első vármegyei konferenciát kultúrelőadás követte melynek programjában a „Két ember a bányából” című jelenet, az „Ostoba” címet viselő partizán melodráma, továbbá szavalatok és zeneszámok is szerepeltek, melynek zárásaként a jelenlévők elénekelték az Intemacionálét.345 3. A nemzetiségi kérdés 1945 után a térség társadalmainak többségi közhangulata a nemzetiszocializmus mellett a kisebbségeket - elsősorban a németeket - tette felelőssé a második világháború kirobbantásáért.346 A térségben élő német lakosság kötelező erejű kitelepítését Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról a potsdami konferencia írta elő. A különböző lengyel területekről, beleértve Kelet- Poroszországot, elmenekült vagy elűzött németek száma körülbelül 7-8 milliót, a csehszlovák területekről elüzöttek a 2,6-3 milliót, a magyarországiak száma pedig több mint 200 ezret tett ki. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a csehszlovákiai német kisebbség, a magyarországi pedig a felére csökkent.347 Az 1945. május 10-én az 1710/1945. M. E. sz. rendelettel létrehozott Népgondozó Hivatal adatai szerint hozzávetőlegesen 185 ezer németet telepítettek ki Magyarországról, sokan pedig önként távoztak, vagy a szovjetek hurcolták el őket. Az önként távozók közé tartoztak többek között a szomori németek is, akiknek egy része 1944 végétől több hullámban hagyta el a szülőföldjét. 1944 őszén ugyanis a helyi Volksbund vezetősége felszólította a tagjait, hogy a rendelkezésre álló vonatokon vagy szekereken költözzenek ki Németországba. Ekkor 16 család, ösz- szesen 65 tagja távozott. Őket követte a szovjet hadsereg közeledésének hírére 1944. december 10-én 70 nő és 30 gyermek, akik a herceghalmi vasútállomáson szálltak fel arra a vonatra, amely rövidesen elhagyta az országot. December 11 -én 344MNL KEML XXXV. ffcs. 45. f. 59. ő. e. Az MSZMP Komárom Megyei Bizottsága a „Szocialista Hazáért” címmel kitüntetettek személyi anyaga (20. század). Soós Sándor önéletrajza, 1-3. o. ,45PSZL 274. f. 16. áll. 176. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom vármegye, 45. o. 346L. Balogh: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949... 199. o. 347 Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és a 20. században. Budapest, 1998, Napvilág Kiadó, 278. o. 98
