Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés
további 15 férfi 9 lovas kocsi igénybevételével, Tarján és Kocs érintésével Kisbéren szállt fel az országot a háta mögött hagyó vonatszerelvényre.348 A szovjetek általi elhurcolást, az úgynevezett „málenkij robot”-ot az 1944. december 22-én kelt 0060. sz. parancs rendelte el. Ez a német nevű személyekre vonatkozott, függetlenül attól, hogy beszélték-e a nyelvet, vagy milyen nemzetiségűnek és anyanyelvűnek vallották magukat. Feltehetően 40-65 ezer német származású és nevű személyt hurcoltak el ilyen módon Magyarországról.349 350 Mivel Komá- rom-Esztergom vármegye területén 1944 decemberétől 1945 márciusának végéig állandó harcok dúltak, ráadásul az egyes települések többszöri alkalommal is gazdát cseréltek, az itt végbement népmozgásokról csak szórványos adataink vannak. Láng Beáta szerint Dorogról 1945. január 10-én mintegy 900 személyt hurcoltak el a szovjetek, akik közül sokan már útközben meghaltak, elsősorban az időjárás, a járványok és a megfelelő élelmezés hiánya miatt. Az 1948-ban visszatért túlélők sok esetben családjuknak és rokonságuknak már csak a hűlt helyét találták, mert időközben végrehajtották a kitelepítéseket.34’ A Dorogtól alig 15 km-re fekvő Máriahalomról 50-60 férfit hurcoltak el, akiknek harmada soha sem látta viszont szülőföldjét.351 A vármegye Tatai járásában végrehajtott szovjet deportálások mértékét eddig nem tisztázta a helytörténetírás. Az internálásokkal párhuzamosan, 1945 tavaszától kezdetét vette az országos rendelkezések végrehajtása, melynek során a vármegye területén fekvő jelentős számú német lakosság által benépesített településeken hozzáfogtak a vagyonelkobzásokhoz, összeköltöztetésekhez és a telepesek ugyanitt történő elhelyezéséhez. Ezek közül az 1945. március 18-án megjelent foldreformrendelet különösen hátrányosan érintette a magyarországi németeket, hiszen amíg a különböző szélsőjobb- oldali szervezetek esetében különbséget tett egyszerű tagok és vezetők között, s csak az utóbbiak birtokait kobozta el nagyságra való tekintet nélkül teljes egészében, a Volksbund esetében ez a különbségtétel nem érvényesült. Az egyszerű Volksbund-tagok birtokát éppúgy kisajátították, mint a vezetőkét, sőt még azokét is, akik német hangzású családi nevet vettek fel. A kollektív vagyonelkobzás célja a szétosztható földalap növelése, és ezáltal a magyar szegényparasztok és a menekültek földvagyonhoz juttatása volt.352 Az Esztergomi járáshoz tartozó Dágon 71, Dorogon 73, Máriahalmon 66 család vagyonát kobozták el 1945. június-július folyamán, Süttőn pedig 24 családét. Leányváron a községi földigénylő bizottság javaslata alapján a Komárom-Esztergom Megyei Földbirtokrendező Tanács 1945348 Tóth Krisztina: Reménnyé váljon az emlékezet. Szomor története. Szomor, 2008, Szomor Község Önkormányzata, 94. o. 349L. Balogh: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949... 202. o. 350Láng Beáta: A dorogi németek kitelepítése 1947-ben. Dorog, 1997, Dorog Város Barátainak Egyesülete, 15-16. o. 351 Wágenhoffer Vilmos: Népességcsere Máriahalmon 1945-1949 között. Limes, 1992, 1. sz. 86. o. 352 Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés. Budapest, 2006, Osiris Kiadó, 126. o. 99
