Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 2. Az MKP első vármegyei konferenciája
mert ha ezt megpróbáljuk, akkor megszólal a harmadik nevető: a reakció. Elvtársak! Fogjunk össze, harcoljunk azokért a jogokért, amelyek minket megilletnek. ”332 A vármegyei kommunista káderállománnyal kapcsolatos aktuális helyzetet Sebes István ismertette: „Az erősebb pártszervezeteknek támogatnia kell a gyengéket. A jó kommunista kádereket arról lehet megismerni, hogy ki hogyan válik be a gyakorlati munkában. A mi káderpolitikánknál csupán a rátermettség és alkalmasság számít. [...] Úgy erkölcsi, mint magánéletének kifogástalannak kell lennie. Nagy gonddal kell megválogatni, hogy kiket kell a központi pártiskolára küldeni. Inkább nélkülözzük egy pár hónapig az ilyen kitűnően dolgozó elvtársakat, küldjük őket iskolára, és sokszorosan megerősödve, értékesítve fogjuk őket visszakapni.333 A konferencia további, esetenként dicshimnuszként zengő hozzászólásai elsősorban a kollektív szerződés kérdését, a köztársasági államformát, a földreformot és a kisgazdapártban megbújó „reakciósok” elleni küzdelmet érintették.334 A pontosan 33 hozzászólást követően Rajk László a legfontosabb kérdések megválaszolására tett kísérletet, melyek közül nagy hangsúlyt fektetett a földreform és a rendőrség tárgyában elhangzott felszólalások tisztázására. A földreformmal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy: „Törvényileg is hassunk oda, hogy a parasztság végre magáénak érezhesse azt, amit megkapott. Pártunk álláspontja az, hogy addig is, amíg a telekkönyvezés megtörténik, amíg a birtokleveleket kiosztják, könyveljük törvénybeiktatásokat annak, hogy minden kiosztott föld azé aki megkapta. Ha akadtak olyan esetek, ahol a kereteket túllépték, akkor sem kell visszavenni. Ilyen esetekben az pártunk álláspontja, hogy a tulajdonosokat, ameny- nyiben sérelem érte, a törvény szellemében kárpótolni kell a kát. tiszta jövedelem 60%-a erejéig. Semmisestre sem földet visszaadni. A KP teljes egyetértésben a szoc. dem. párttal, semmi körülmények közt nem hajlandó abba belemenni, hogy a kiosztott földeket visszavegyék a parasztságtól. ”335 Majd rátérve a rendőrség kérdésére a következőképpen folytatta: „A rendőrséget kritizálják jobbról, balról, nemrégen a parlamentben is igen súlyos kifakadások történtek a kisgazdapárt jobboldala részéről. Miért? A rendőrséget túlságosan demokratikusnak tartják. Túl erőszakosnak. Fabatkát sem ér az a rendőr, akinek még a sapkát is le lehet lopni a fejéről.336 Mi igenis olyan rendőrséget akarunk, akinek ökle van és foga van, amit a reakció agyonütésére fel tud használni. A rendőrség sajnos nem keményöklű és olyan színtiszta demokratikus elemekből tevődik össze, amint az kívánatos volna. Kétségtelen, hogy a rendőrség igen erősen felduzzadt a reakciós elemektől, nem is 332 333 334 335 336 Uo. 17. o. Uo. 21-22. o. Uo. 16-22. o. Uo. 23. o. Hauer István, Csép község párttitkára említette ezt az esetet a felszólalása alkalmával. MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 3. ő. e. Esztergom-Komárom Egyesített Vármegyék (sic!) MKP szervezetének első konferenciája, 14. o. 94
