Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 1. A választások utáni politikai helyzet
Számos kitüntetés birtokosaként (Magyar Népköztársaság Érdemérem, Munka Érdemrend, Magyar Partizán Emlékérem stb.) 1989-ben hunyt el.310 1945 novemberében és decemberében tovább romlott a gazdasági helyzet a vármegyében is, ami elsősorban a bányavidékeken okozott súlyos ellátási zavarokat. Ennek következtében egyre több kommunista pártszervezet követelt erélyesebb fellépést a „reakció” és az infláció megfékezése ellen. Mindezt az 1944 decembere és 1945 márciusa között Dorog környékén partizánként harcoló sárisápi párttitkár, Knyazovics András november 14-én kelt jelentésében a következőképpen fogalmazott meg: „A helyzet mindig rosszabb és rosszabb lesz. A munkásság türelemmel várt a választásokig, most, hogy a választások lezajlottak gyors javulást szeretne elérni, különösen az élelmezés terén. Ha nem akarjuk a munkásság bizalmát elveszíteni radikálisabb eszközökhöz kell nyúlnunk a reakcióval szemben, mert a reakció különösen most a választások után, melyet a maga javára dőltnek vél, kezd a fejünkre nőni. [...] S.O.S. élelmet a munkásságnak jó pénzt és rendet, ha másképp nem megy csak ököllel, hát sújtsunk, ellenben várni már ne várjunk, a munkásság most olyan hangulatban van ha kell hát ütni is tud. A demokrácia védelmében radikálisan kell szembehelyezkednünk a burjánzó reakcióval. ”311 A jelentéstevő igen korán drasztikus lépéseket foganatosított volna, ami életútjának ismeretében egyáltalán nem véletlen. Knyazovics András 1914-ben született Sárisápon munkásszülők gyermekeként. Tizenkét éves kora óta rendszeresen dolgozott, előbb a mezőgazdaságban, mint cseléd és napszámos, majd a környékbeli bányában. 1941-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba, amikor is részt vett a bányászszakszervezet kongresszusán. 1944 decemberében és 1945 első hónapjaiban tevékeny részt vállalt a Sárisáp és a Dág környéki partizánharcokban. 1945 és 1948 között a sárisápi kommunista pártszervezet titkára volt. Ezen időszak alatt Budapesten elvégezte a két hónapos pártiskolát is. Az 1950-es években előbb a Dorogi Szénbányászati Tröszt pártvezetőségének tagja majd ugyanott a párttitkári tisztséget is betöltötte. 1956-ban fegyverrel védte a dorogi pártbizottság épületét, 1956. november 4-ét követően pedig a karhatalom megszervezését irányította.312 1957 áprilisában az MSZMP Dorog Járási Intéző Bizottságának a tagja, 1958-ban pedig országgyűlési képviselő volt. 310MNL KEML XXXV. ffcs. 45. f. 138. ő. e. Az MSZMP Komárom Megyei Bizottsága a „Szocialista Hazáért” címmel kitüntetettek személyi anyaga (20. század). Goda János önéletrajza, 3—4. o. 311PSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek iratai. Komárom-Esztergom vármegye, 239. o. 312MNL KEML XXXV. ffcs. 41. f. 305. ő. e. Knyazovics András önéletrajza, 6-7. o. 89
