Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 1. A választások utáni politikai helyzet
Visszatérve az imént ismertetett jelentésben foglaltakhoz, a vármegye munkásságához hasonlóan december végére a rendőri szervek alkalmazottainak a körében is nagyfokú elégedetlenség volt érzékelhető, ugyanis számukra már a megállapított fejadagok biztosítása is komoly nehézségeket okozott.33 314 Az 1946-os év első jelentősebb eseménye a január 6-án megtartott vármegyei bizottsági és járási titkári értekezlet volt, melyen az újonnan megválasztott vármegyei titkár, Goda János az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait ismertette. Ezek között a községek politikai és szervezeti szempontok alapján történő felmérése, a pártvagyon és a párthelyiségek kérdése, a könyvtárak és az esti tanfolyamok helyzete szerepelt, továbbá tervbe vették a MADISZ és az MNDSZ helyzetének a vizsgálatát is.315 Január hónapról sajnos nem rendelkezünk vármegyei titkári jelentéssel, ennek ellenére szinte minden fontos részletre fény derül Godának, az 1946. január 12-13-án lezajlott vármegyei titkárok és propagandisták első országos értekezletén tett hozzászólásából. Referátumában többek között kitért arra, hogy az alapszervezetek szervezettségének és pártéletének szempontjából komoly elmaradás mutatkozott elsősorban a Gesztesi járás községeiben, továbbá a vármegye egész területét érintette a párt helyi érdekérvényesítő képességének elmaradása, amit elsősorban a jegyzők és az egyház szerepével indokolt. Kitért a káderhelyzet siralmas állapotára, a bányákban dolgozó minőségi szakemberek alacsony számára, a munkafegyelem és a munkaerkölcs sekély színvonalára. A „sváb” kérdésben pedig arra kérte a vezetőséget, hogy azokban a községekben ahol a nemzetiségi lakosság jelentős hányada a pártra adta a szavazatát, a kitelepítés során ne vegyék azonos elbírálás alá azokkal a településekkel ahol bizonyíthatóan magas volt a fasiszta szervezetekhez tartozó lakosok száma.316 Ennek ellenére a kommunista párt helyzete a meglévő problémák dacára mégis mutatott biztató jeleket is, főként ha figyelembe vesszük a taglétszám alakulását, ami 1946 januárjára már 18 000 főre emelkedett.317 A vármegye politikai életére komoly hatást gyakorolt a korábban már ismertetett köztársaság kikiáltása is, amit több helyen ünnepségek kísértek. A Szabad Esztergom 1946. február 10-i számában minderről a következőképpen tudósította a közvéleményt: „A közönség és a hivatalok a Hősök terén gyülekeztek és innen a Kossuth Lajos utcán és a Vízivároson át vonultak fel díszmenetben a Széchenyi Ezen tisztségét mindössze egy évig töltötte be, ugyanis súlyos betegségének következtében 1959. május 27-én Dorogon meghalt.313 3l3Gecsényi-Szabó-Tóth: i. m. 103. o. 3l4Bahurek-Cseh: i. m. 15. o. 315 Szakács: i. m. 40. o. 3|6ps2L 274. f. 8. áll. 13. ő. e. A vármegyei titkárok és propagandisták első országos értekezletének jegyzőkönyve, 20-21. o. 3I7PSZL 274. f. 16. áll. 42. ő. e. Szervezet-, tag- és káderstatisztikai kimutatások, 14. o. 90
