Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
III. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások - 4. A választási előkészületek és az MKP kampánya a vármegyében
lottak, bár előfordultak olyan pártszervezetek is, ahol a választási összeíró bizottságok elnökeinek és az abban helyet foglaló tagoknak a pártállása váltott ki elégedetlenséget és nyugtalanságot. Mindez elsősorban a kommunisták fellegvárának számító Tatabányán (emlékezzünk vissza a szeptemberi taglétszámokra, melynek majd negyedét egyedül Tatabánya adta - W. B.) és közvetlen környékén okozott felzúdulást, itt ugyanis a 32 összeíró bizottságból csupán 13 helyen tudták megszerezni az elnöki tisztséget. Ennél is kedvezőtlenebbül alakult a Tata környéki pozíciószerzésük ahol a 21 bizottságból mindössze 2 elnökséget szereztek.236 Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a kommunistákat nélkülöző összeíró bizottságok kö- vethettek-e el visszaéléseket a választói névjegyzékek összeállítása során. A választ az MKP csolnoki szervezetének 1945. november 10-én kelt jelentése adhatja meg, mely szerint a kisgazdapárti Morvay Antal, aki a központi összeíró bizottságban az elnöki teendőket látta el 638 olyan személynek adott szavazati jogot, akik az 1941-es népszámlálás során német nemzetiségűnek vallották magukat.237 A jelentés folytatásában pedig már azt is olvashatjuk, hogy: „Brenner Ferenc csolnoki lakos, aki Dág községbe lett kiküldve összeíró biztosnak 93 személyt hagyott ki szántszándékkal mind kommunista párttagokat és újonnan földhöz juttatott ide települteket, akik így nem is szavazhattak s ugyanakkor 30 volksbundosnak adtak szavazati jogot s ezek le is szavaztak a figyelmeztetés dacára. Kocka István ki szintén német nemzetiségűnek vallotta magát, mint összeíró biztos szánt szándékkal kihagyta Kondorosi László MKP tagot, s így ő sem szavazhatott. ”238 Az imént idézett eset rendkívül érdekes, nagy kár hogy az 1945-ben keletkezett, szórványos pártiratok között mindössze ezt az egy visszaélésre utaló dokumentumot találtuk. Éppen ezért nem tudunk megnyugtató választ adni arra kérdésre, hogy a kommunista befolyás alatt álló összeíró bizottságok elkövettek-e hasonló törvénytelenségeket. Az előkészületekkel egy időben az ország, és ezzel együtt a vármegye területét is elárasztották a felhívások, röplapok és plakátok, melyek a politikai pártok választási célkitűzéseit népszerűsítették a lakosság körében. A Magyar Kommunista Párt választásokra készített agitációs munkatervében több mint nyolcmillió ilyen röplap és plakát kiadása szerepelt. Ebből mintegy kétmillió általános jellegű felhívás volt a magyar néphez, illetve Budapest lakosságához. A parasztsághoz intézett felhívás 100 000 példányban készült, ami megegyezik a vasmunkások, a kisiparosok, illetve a sportolók számára készítettekkel. Az újgazdák részére 600 000, a parasztasszonyok részére pedig 500 000 röplapot adtak ki. A párt listavezetőiről 236PSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek iratai. Komárom-Esztergom vármegye, 161.0. 237PSZL 274. f. 15. áll. 48. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek és kommunista tisztviselők közigazgatási jelentései, 72. o. 238 Uo. 66
