Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
III. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások - 4. A választási előkészületek és az MKP kampánya a vármegyében
esetünkben Rajk Lászlóról - választókerületenként 100 000 röplapot terjesztettek.239 A választásokkal kapcsolatos propaganda és szervezés költségei hatalmas ösz- szegeket emésztettek fel, melyet a tagdíjak és az adományok mellett a választási alapokra történő gyűjtésekkel is próbáltak fedezni. A minél nagyobb bevétel érdekében választási bélyegeket és emléklapokat is kibocsátott az MKP KV Gazdasági Hivatala, amit eljuttattak a legalsóbb pártszervezetekig is. A választási gyűjtésekkel kapcsolatban kiadott útbaigazítás szerint a bélyegeket főleg a pártszervezetekben és az üzemekben kellett elhelyezni, lehetőleg minél nagyobb számban.240 Figyelmeztettek azonban arra is, hogy: „Nem elég az, ha az egyes elvtársak maguk vásárolnak választási bélyegeket, vagy emléklapot, hanem igyekezniök kell azokat munkahelyükön, lakóhelyükön, ismerőseik körében terjeszteni. ”241 A kiadott emléklapokkal a jobban kereső párttagokat, illetve a módosabb szimpatizánsok rétegét célozták meg. A párt vezetői ezzel kapcsolatban is minden apróságra gondoltak, figyelmeztettek ugyanis arra, hogy a vállalatoktól semmiféle választási hozzájárulást nem szabad elfogadni, ugyanis ilyen esetekben csak az Üzemi Bizottság, a gyár munkásai, esetleg a tisztségviselői adományozhattak.242 A fentieknek a Komá- rom-Esztergom vármegyei bizottság is igyekezett maradéktalanul eleget tenni, ugyanis a választási bélyegeknek az árusítását, illetve a propagandaanyagok szétosztását már szeptember közepétől folyamatosan végezték.243 A nyergesújfalui pártszervezet ráadásul a bélyegek árusításán kívül a jelentések szerint 200 000 pengő244 adományozásával is hozzájárult a választási költségek fedezéséhez.245 Az írásos propaganda mellett fontos szerepet játszottak a választói gyűlések, illetve az azoknál sokkal bizalmasabb légkört biztosító személyes agitációk. A Magyar Kommunista Párt ez utóbbira vonatkozóan is kidolgozott irányelvekkel rendelkezett, amelyek középpontjában a pártprogram alapját képező hároméves újjáépítés állt. A párt vezetői ugyanis fontosnak tartották, hogy a propagandisták minden választóval éreztessék: ,,a választásokon dől el, hogy 3 év, vagy 30 év alatt építjük- e fel az országot, 3 vagy 30 év alatt biztosítjuk-e a kenyeret, ruházatot, megfelelő lakást, stb. a dolgozóknak. A hároméves tervnek azonban azt a részét kell elsősor219 Balogh: Választások Magyarországon 1945... 89. o. 24(iPSZL 274. f. 26. áll. 4. ő. e. A gazdasági osztály útmutatója a választási gyűjtésről, 1. o. 241 Uo. 242 Uo. 243PSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek iratai. Komárom-Esztergom vármegye, 157. o. 244 Mennyit ért ekkoriban egy pengő? Azt tudjuk, hogy 1945 novemberében a színarany grammonkénti feketepiaci ára 13 897 pengő volt, decemberben pedig már 144 935. Rádóczy Gyula: A legújabb kori magyar pénzek (1892-1981). Budapest, 1984, Corvina Kiadó, 89. o. 245PSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. A Budapesti Területi Bizottsághoz tartozó pártszervezetek iratai. Komárom-Esztergom vármegye, 164. o. 67
