Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése

elsősorban a népesség létszáma, az itt élők azonos megélhetési formája és a települések egybeépülése indokolta.93 Kóbor Ferenc szerint Tatára elsősorban a központi fekvése, városias jellege, illetve az itt lévő nagyobb létszámú szovjet városparancsnokság miatt esett a választás.94 95

Április elejétől felgyorsult a pártalapszervezetek megalakításának az üteme, illetve a szintén kommunista kezdeményezésű nemzeti bizottságok életre hívása. A vármegye első nemzeti bizottságának a megalakulására a kommunista Goda János hathatós közreműködése mellett Felsőgallán került sor 1945. március 28-án. Két nappal később a Tatabányai Nemzeti Bizottság alakuló ülése is lezajlott, melynek helyszíne az I. számú Erőmű Tanácsterme volt. Az ülésen Pásztor Sándor ismertette az előttük álló feladatokat, külön kiemelve az anyakönyvezés folytatását, a közegészségügyi feladatok ellátását és a közellátás megszervezését.93 A Tatai Nemzeti Bizottságot április 11-én alakították meg, melynek 15 főből álló testületében nyolcán a Magyar Kommunista Pártot, öten a Szociáldemokrata Pártot, míg két fő a Független Kisgazdapártot képviselte.96 A földosztás mielőbbi lebonyolítása mellett a Tatai Nemzeti Bizottság különös hangsúlyt fektetett a romeltakarításra, az ipari termelés mielőbbi megindítására, a zsírkészletek összeírására, sőt még egyes községi tisztviselők fizetésének a felemeléséről is intézkedtek.97 A Gesztesi járáshoz tartozó települések közül Ácson április 7-én, míg Kisbéren április 10-én került sor a nemzeti bizottságok megalakulására. Dorogon - mely község az Esztergomi járáshoz tartozott - április 9-én alakult meg a helyi nemzeti bizottság, a következő napon pedig Esztergomban már meg is tartotta első ülését. Nagysápon április 11- én, Dunaalmáson és Nyergesújfalun pedig április 12-én került sor a bizottságok létrejöttére.98 A nemzeti bizottságok fontos érdeme volt, hogy a közoktatás ügyére is igyekeztek figyelmet fordítani. Ennek eredményeként már április első napjaiban megindult a tanítás Esztergomban, Felsőgallán, Komáromban, Tatán és Tatabányán is.99 A bizottságok igen széles körű tevékenységgel rendelkeztek, hiszen egyes esetekben még a cserekereskedelemben is részt vettek: Ács és Dorog között élelmiszer, illetve szén és cement cserélt gazdát, míg a két szomszédos település Dunaalmás és Neszmély fát cserélt lisztre. Indokolt esetekben pedig még a magán93 A javaslat részletes elemzését nyújtja: Magyary Zoltán - Kiss István: A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a tatai járás közigazgatásáról. Budapest, 1939, Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda.

94 MNL KEML XXXV. ffcs. 42. f. 114. ő. e. Kóbor Ferenc visszaemlékezése, 13. o.

95 Ortutay András: Komárom megye közigazgatásának kialakulása 1945-1950. MNL KEML Komáromi Fióklevéltárának Kézirattára, 8-10. o.

% Körmendi Géza (szerk.): Tata története 1727-1970. Tata, 1984, Tata Város Tanácsa, 165. o.

97 Ortutay András: A Tatai Nemzeti Bizottság tevékenysége a felszabadulást követő hónapokban. MNL KEML Komáromi Fióklevéltárának Kézirattára, 6-12. o.

98 Ortutay: Komárom megye közigazgatásának kialakulása 1945-1950... 10-11. o.

99 Szakács: i. m. 19. o.

32