Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

II. Az MKP politikája az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában - 1. Az alapszervezetek megalakítása, a közigazgatás megszervezése

tulajdonhoz is hozzányúltak (példának okáért Dunaalmáson) annak érdekében, hogy a lakosság szükségleteit biztosítsák. A községi nemzeti bizottságok számos alkalommal közmunkát is elrendeltek, melynek során a munkások a romba dőlt épületeket igyekeztek rendbe hozni. Fontos feladatot jelentett a rászoruló családok lakással és bútorral történő ellátása is.100 Habár a nemzeti bizottságok szervezése valóban kommunista kezdeményezésre történt, a rendelkezésünkre álló vármegyei névsoros kimutatások arról tanúskodnak, hogy azokban egyáltalán nem rendelkeztek személyi többséggel, a megalakított szervezetekben ugyanis a korszak pártjai és a szakszervezetek képviselői általában azonos létszámban képviseltették magukat.101 Egészen más volt a helyzet a kommunisták meghallgatásával kinevezett főispánok és polgármesterek esetében. Erre ugyanis sokszor még a két vármegye végleges egyesítését megelőző időszakban került sor, akkor, amikor az újonnan megszervezett közigazgatás vezető állásainak a betöltését a helyi szovjet városparancsnokok engedélyezték és hagyták jóvá. Az erre alkalmas egyének kiválasztásához pedig a helybéli ismertebb kommunisták véleményét is kikérték Esztergomban például Martsa Alajosét, aki a későbbiekben a város kommunista párttitkári tisztségét töltötte be.

Martsa Alajos 1910. május 31-én pozsonyi vasutas család gyermekeként született. Kilencéves korában került Esztergomba, ahol sikeresen elvégezte a középiskola négy osztályát. Ezt követően a könyvkötő, majd a fényképész szakmát is elsajátította. Segédlevelének megszerzése után Budapesten, Esztergomban, Makón és Szegeden is vállalt munkát. Az 1930-as évek gazdasági válságának idején visszatért Esztergomba, ahol kapcsolatba került a baloldali értelmiségiekkel és a munkásokkal is. Itt azonban nem sok időt töltött, hiszen hamarosan rövid észak-afrikai kitérő következett az életében. Esztergom városába majd csak 1937-ben kerül vissza, ahol hamarosan megnyitotta fényképész műhelyét. A második világháború kitörését követően számos alkalommal készített hamis iratokat katonaszökevények és ellenállók részére, így kerül kapcsolatba például Orbán Lászlóval is. 1944. október 15. után Budapestre került, Esztergomba a háború végén, 1945. március 28-án tért vissza. A város párttitkári tisztségét 1945-1947 közötti időszakban töltötte be. Emellett részt vett a városi-képviselőtestület és más közigazgatási bizottságok munkájában is.102 Párttitkári tisztségéből 1947-ben mozdították el, a források szerint azonban az előzmények egészen 1946 novemberéig nyúltak vissza. Soós Sándor az 1946. november 2-án kelt beszámolójában a következőket írta: „Kaptunk egy jelentést, hogy az esztergomi pártszervezetünk

100Ortutay: Komárom megye közigazgatásának kialakulása 1945-1950... 18-23. o.

101 MNL KEML XXXV. ffcs. 41. f. 327. ő. e. Kimutatás a Nemzeti Bizottságok összetételéről.

102Gecsényi-Szabó-Tóth: i. m. 144-145. o.

33