Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VII. Befejezés
VII. Befejezés A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyében - különösen 1947-től kezdődően - jól kidolgozott és felépített koncepció mentén haladva elérte azt, hogy a kötetben tárgyalt időszak végére a legbefolyásosabb és legszervezettebb politikai párt lett a vármegyében. Feldolgozásunkban a rendelkezésünkre álló levéltári forrás, a szakirodalom és a helyi sajtó felhasználásával igyekeztünk átfogó képet nyújtani a Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikájáról. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés közel hét hónapot felölelő időszakának kommunista politikáját elsősorban a pártalapszervezetek magalakítása, a közigazgatás megszervezése, és a földreform minél előbbi végrehajtása jellemezte. A rendelkezésünkre álló - meglehetősen töredékes - iratanyag feldolgozását követően megállapíthatjuk, hogy az országos tendenciákhoz igazodva nagy lendülettel láttak munkához. Rövid idő leforgása alatt szinte mindenütt megalakították a kommunista alapszervezeteket, ezen kívül komoly eredményeket tudtak felmutatni a taglétszám tekintetében is, hiszen az 1945 szeptemberének végére majd 13 000 főre emelkedett. Ugyanezen időszak azonban nehézségekben is bővelkedett, melyek közül elsősorban az úgynevezett 1919-esekkel kapcsolatos problémák emelkedtek ki. Emellett az újonnan megalakult pártszervezetek belső életében is akadtak gondok, melyek közül kiemelkedett a vármegyei pártszervezettől érkezett utasítások végrehajtásának az elmaradása. A közigazgatás megszervezéséhez szorosan kapcsolódott a rendőrség megalakítása is, melyben a kommunisták szintén fontos szerepet töltöttek be. Már az alapszervezeti kérdőívekből világossá vált, hogy szinte az összes településen túlnyomó többségét alkották a testületeknek. A rendőrség vezető tisztségviselőinek pedig majd 80%-a volt a Magyar Kommunista Pártnak a tagja, ami igen magas arányszámot jelent. Ennek ismeretében nem véletlen, hogy az internálás végrehajtása sem ütközött akadályokba. Arra vonatkozó konkrét iratot melyben a vármegyei kommunista szervezetek, esetleg valamelyik helyi vezető politikai célokra igyekezett volna felhasználni a rendőrséget, nem találtunk. A földosztás vármegyei végrehajtása során a kommunista pártnak nemcsak annak véghezvitelében, hanem a földigénylő bizottságok személyi összetételének a befolyásolásában is vezető szerepe volt. Miután ebből az időszakból szintén rendkívül szórványosak a pártiratok és a sajtó anyaga, mindössze a telekkönyvek kommunisták általi ünnepélyes kiosztására és az ezzel járó ünnepségek rendezésére vonatkozó adatokat találtunk. A témánkat érintő időszak során két választásra is sor került, az 1945. november 4-i nemzetgyűlési és az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokra, melyeket elsőként jelen kutatás keretein belül dolgoztunk fel. Az 1945-ös választás 227
