Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VI. Az MKP és az SZDP egyesülése - 5. A vármegyei egyesítő konferencia és annak következményei
пак egyes fázisai gyakran összefonódtak, az átmenetek nem voltak élesen elkülönülve, egymásba folytak, mégis helyes az a megállapítás, hogy az 1947-48-as esztendő a fordulat éve volt. 1917. november 7-e mindenki számára világos dátum: az emberiség története e nappal nyitott új fejezetet. 1919. március 21-e is világos választóvonalat jelentett hazánk történetében. Ilyen messze világító dátumok az 1945 évet követő osztályharcokban nem voltak, de az 1947 nyarától 48 nyaráig eltelt esztendő határozott fordulatot jelentett, s ennek a fordulatnak egyik határköve volt az egyesülési kongresszus. ”952 953 954 * A kötetünkben vizsgált időszakon kívül esik az egyházi iskolák államosítása, annak előkészítése azonban már néhány hónappal korábban 1948. év elején megkezdődött. A kommunista párt új vallás- és egyházpolitikai koncepcióját Rákosi Mátyás ugyanis már 1948. január 10-én a párt funkcionáriusainak értekezletén nyilvánosságra hozta. Az általa felvázolt koncepció fontos feladatként jelölte meg az állam és az egyház kapcsolatának rendezését. Rákosi Mátyás bejelentette, hogy az „év végéig végezni kell az egyházi reakcióval”9^ Ennek legfontosabb lépését a felekezeti iskolák államosítása jelentette, melynek során a protestáns egyházak, illetve az izraelita felekezet tanúsította a legkisebb, míg a lakosság elvileg több mint kétharmadát maga mögött tudó katolikus egyház a legnagyobb ellenállást. Amikor 1948. május 1-jén Rákosi bejelentette, hogy a „magyar demokrácia” legsürgősebb feladata az iskolák államosítása, a püspöki kar ismét körlevélben buzdította a híveket. Egy ilyen helyi ellentüntetés során - Pócspetrin, június 3-án - saját fegyvere által véletlenül meghalt egy rendőr. Az eset kapóra jött az államosítást erőszakoló kormányerőknek, akik igyekeztek hisztérikus légkört teremteni. A gyilkossággal vádolt községi jegyzőt statáriális úton kivégezték, a falu plébánosát pedig életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.934 Mindszenty József az ezt követő fejleményekről a következőképpen számolt be: „A pócspetri eset ürügyül szolgált arra, hogy azonnal zár alá vegyék a hitvallásos iskolák ingó és ingatlan vagyonát és benyújtsák a nemzetgyűlésben [Országgyűlésben - W. B.] az államosítást kérő törvényjavaslatot. ”955 1948. június 16-án az Országgyűlés megszavazta az 1948. évi XXXIII. tc.-et a nem állami iskolák állami tulajdonba vételéről. Összesen 6505 iskolát államosítottak, ebből 5407 általános és népiskola, 98 tanító(nő)képző és líceum, 113 pedig gimnázium volt. Az állami státusba került volt felekezeti peda952Rákosi: Visszaemlékezések 1940-1956.1. kötet... 537. o. 953 Köbei Szilvia: „Oszd meg és uralkodj!” A pártállam és az egyházak. Budapest, 2005, Rejtjel Kiadó, 113-114. o. 954Romsics: Magyarország története а XX. században... 326. o. 955 Mindszenty: Emlékirataim... 206. o. 224
