Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VI. Az MKP és az SZDP egyesülése - 5. A vármegyei egyesítő konferencia és annak következményei
gógusok létszáma megközelítette a 18 ezer főt. A katolikus püspöki kar 5001/1948. sz. rendeletével egyébként megtiltotta az egyháziaknak az államosított iskolákban való részvételt.956 Az államosítási akciókból a vármegyei bizottság is kivette a részét, bár azt leszögezték, hogy miután nem volt előre kidolgozott munkatervük ez irányú tevékenységük elég esetlegesre sikerült. Mire terjedt ki akkor egyáltalán a munkájuk? Először is járásonként és városonként államosítási bizottságokat szervezetek, ezek azonban kezdetben nem voltak elég aktívak. Ezen felül az összes községben lévő pártszervezetet utasították, hogy a helyi nemzeti bizottságokkal és képviselő- testületekkel hozassanak olyan határozatokat, melyek követelik az államosításokat.957 A beszámolók tanúsága szerint: „A kedvező határozat meghozatala érdekében mozgósítottuk a jegyzőket és a tanítókat. Ennek eredményeképpen a vármegye 3 városának Nemzeti Bizottsága, az Esztergomi járás csaknem valamennyi községének - kivéve Dömös, Nagysáp, Pilisszentlélek - Nemzeti Bizottsága, a Tatai járás 11 községének N. B.-a, és a Gesztesi járás 4 községének N. B.-a az államosítás kérdésében egyhangú elfogadó határozatot hozott. ”958 A kommunisták kezdeményezte akcióban egyébként úgy a Nemzeti Parasztpárt, mint a Független Kisgazdapárt is passzív maradt, sőt ez utóbbi párt példának okáért Császár és Mocsa községekben az államosítások ellen szavazott. A kérdés tisztázásának érdekében szinte azonnal összekötő bizottsági értekezletet tartottak, ennek eredményéről azonban nem találtunk információt. Arra vonatkozóan már rendelkezünk forrásokkal, hogy a nekik nem megfelelő álláspontot képviselő községeket milyen módszerrel igyekeztek saját elképzelésük helyességéről meggyőzni. Ezen településekbe falujáró csoportokat indítottak, melyek összesen ötven pedagógusból és ötven agitátorból álltak. Indulás előtt alaposan kioktatták őket, melynek következtében hamarosan komoly eredményekről számoltak be.959 A jelentések szerint az MNDSZ egyáltalán nem vette ki a részét ennek propagálásából, ellenben a SZÍT vármegyei konferenciája valamint az EPOSZ hasonló gyűlése egyhangúan az államosítás mellett foglalt állást.960 Fontos megemlíteni magának a katolikus egyháznak a reakcióját, melyről a kommunista vármegyei titkár szintén beszámolt. Szerinte: „A papság általában az államosítás ellen kiáll. Itt-ott található egy-két pap, akik a kérdésben passzív magatartást tanúsítanak. Oly papot még nem találtunk, akinél reményünk lehetne arra, hogy mellénk áll, aminek magyarázata Mindszenty közel936 Kollega (föszerk.): Magyarország a XX. században. II. kötet... 388. o. 957 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergoin Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 152. o. 958 Uo. 959 Uo. 153.0. 960 Uo. 153-154. o. 225
