Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VI. Az MKP és az SZDP egyesülése - 1. A választások utáni politikai helyzet
hogy a felmerülő és szerintük kibontakozó feketegazdaság kapcsán igyekeztek a Keresztény Női Tábor egyik legjobb aktívájának a vezetőjét, történetesen a mocsai plébánost is ellehetetleníteni 27 q gabona eladásának a vádjával.847 Az év végére szintén előrelépésként jelentkezett az, hogy bár számszerűleg sajnos nem sikerült pontos adatsorokkal kimutatnunk, a jelentések tartalma mégis arra enged következetni, hogy lassú emelkedésnek indult a párt taglétszáma. Ezzel együtt a fizető tagok száma is szaporodott, amit az eladott bélyegek mennyiségéből következtettek ki a vezetőség tagjai.848 Fontos változást jelentett a vármegyei választmány átszervezése is melyet a tagok számának 31-ről 46-ra emelése jelentett.849 Flamarosan a következő hetek feladatait is kijelölték, méghozzá a 3 éves terv ismertetését és népszerűsítését, az agitátor gárdák újbóli aktivizálását, a szakszervezetekben és a tömegszervezetekben végzendő munka intenzitásának növelését és a szociáldemokrata tagsággal való jó viszony kialakítását tűzték ki.850 Végül - de nem utolsó sorban - nézzük meg, milyen fontosabb eseményekre került sor a vármegyei tömegszervezetek életében. Az MKP és az SZDP egyesítését megelőző időszak szakszervezetekkel kapcsolatos kommunista politikájának a kulcskérdése a kollektív szerződés volt, mellyel nem is volt különösebb probléma, főként azokon a településeken - Dorog, Tokod és Oroszlány - ahol a szervezetek az MKP pártvezetőségek szoros irányítása alatt működtek.8:11 Ennek eredményeképpen nyugodtan jelenthették ki: „ mindenről tudomásunk van, és nem történhetnek olyan dolgok, hogy egyes demagógok sztrájkba vigyék a tömeget ”852 Miután a MADISZ-szervezeteket mégsem sikerült megerősíteniük, a kommunisták hozzáfogtak a SZÍT-szervezetek kiépítéséhez, habár a jól működő MADISZ- szervezetek (Bajót, Kesztölc, Annavölgy, Augusztatelep, Sárisáp és Tatabánya) minden további nélkül tovább működtek.85, A SZÍT-re vonatkozó erőfeszítéseik csupán 1948 márciusára hozták meg az első komolyabbnak nevezhető eredményeket, ekkorra sikerült ugyanis a vármegye fontosabb településein - Tatabánya, Lábatlan, Tokod, Almásfüzitő, Komárom és Esztergom - megalakítaniuk azokat.854 Egy hónappal később pedig a csoportok száma már elérte a 17-et, összesen 1352 tagot számlálva. 855 1 94 8. március 1-jén az MKP és az SZDP ifjúsági bizottságai 847 Uo. 84—85. o. 848 849 850 851 852 853 854 Uo. 90. o. Uo. 91.0. Uo. Uo. 129. o. Uo. 137. o. Uo. 118. o. PSZL 274. f. 16. áll. 180. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komáram-Esztergom vármegye, 119. o. 855 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 148. o. 198
