Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VI. Az MKP és az SZDP egyesülése - 2. Az egyesítés előkészítése
megállapodtak a MINSZ (Magyar Ifjúság Nemzeti Szövetségének) létrehozásában, melynek helyi bizottságait a SZÍT, az MDNSZ, a MEFESZ, a MADISZ és a parasztifjúság képviselőiből március 15-én alakítottak meg. Néhány nap múlva pedig azt is bejelentették, hogy ezek a helyi bizottságok életre hívták a Magyar Ifjúság Népi Szövetségét, mellyel végérvényesen megalakult az immár egységes ifjúsági szervezet.856 A pártiratokban erről mindössze egy mondatot találtunk az 1948. áprilisi vármegyei titkári jelentésben, ahol csupán annyit jegyeztek meg, hogy Komáromban és Esztergomban megalakult a MINSZ.857 A választásokat követően az MNDSZ-szervezetek életében és munkavégzésében a párt vezetői komoly visszaesést tapasztaltak, ami csupán 1948 márciusára, a falujárások rendszeressé válását követően kezdett ismét eredményessé válni.858 Ezt követte a nőszervezetek 1948. áprilisi II. országos találkozója, ahol néhány kivételtől eltekintve kinyilvánították csatlakozásukat az MNDSZ-hez, ami által az egyesülést követően létrejött az MDP egységes nőszervezete is. 2. Az egyesítés előkészítése A fentiekben már esett szó az ötös bizottságról, mely több szálon haladt a célja megvalósítása felé. Egyrészt a Szociáldemokrata Párton belül megalakított Baloldali Munkaközösség egy-két vezetőjének tudtával és közreműködésével hozzáfogott az egész országban a szociáldemokrata mozgalom minden szervezetében és szintjén a baloldaliak titkos, bizalmas csoportjainak kiépítéséhez, másrészt pedig a Baloldali Munkaközösségen belül létrehozott nyolcfős operatív csoport („Nyolcak”) hathatós segítségét vette igénybe a fúziós törekvések végrehajtásához.859 A szociáldemokrata balszámynak a megszervezését is központi utasítás szerint kellett végrehajtani. Az e tárgyban keletkezett iratok tanúsága szerint mindezt az alsóbb pártszervezetekben sokkal könnyebb volt végrehajtani, ott ugyanis a érzékelhető a szovjetekkel szembeni szimpátia, jóval kisebb a pozícióharc, ráadásul a korrupció mértéke is alacsonyabb volt. A szervezőmunkát a lebukás és a provokáció elkerülése érdekében legális eszközökkel kellett végrehajtani.860 856Bencze (szerk.): i. m. 14. o. 857MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 148. o. 858PSZL 274. f. 16. áll. 180. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom vármegye, 118.0. 859 Strassenreiter Erzsébet: Egyesülés? Beolvadás? Likvidálás? In: Feitl-Izsák-Székely: i. m. 248- 249. o. 860pszL 274. f. 7. áll. 211. ő. e. A munkáspártok egyesülésének előkészítésére vonatkozó iratok, 3- 4. o. 199
