Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
VI. Az MKP és az SZDP egyesülése - 1. A választások utáni politikai helyzet
rendeletet, amely kimondta 1947. október 1-jével Tatabánya megyei város megalakulását. Ezután megindult a konkrét szervező munka az egyesítés és a várossá alakulás előkészítésre, melynek végeztével 1947. október 10-én sor került Tatabánya város alakuló ülésére, új fejezetet nyitva a lakosság életében.842 A képviselő- testület összetétele abszolút munkáspárti többséget mutatott, hiszen abban 32 fő a Magyar Kommunista Pártot, 27 fő a Szociáldemokrata Pártot és mindössze 1 fő a Független Kisgazdapártot képviselte. A fontosabb tisztségek közül, így a polgár- mester, a főjegyző, a gazdasági tanácsnok, az adóhivatal vezetője és a városi tiszti orvos egytől egyig a kommunista párt delegáltja volt.843 A jelentések szerint a vármegyei kommunistáknak sokat jelentett a Magyar Függetlenségi Párt feloszlatása és a kormányprogram egyes pontjainak viszonylag gyors megvalósítása (munkásbíróság, bankok államosítása). Az ekkor született feljegyzések arról is beszámoltak, hogy a vármegyei kommunista káderek munkája elmozdult a holtpontról és javuló tendenciát kezdett mutatni.844 Komoly sikerként élték meg azt is, hogy a bányászok lakta településeken sikerült megoldani az élelmiszer-ellátást. Mindennek ellenére az általuk érzékelt politikai hangulat - különösen Tatabányán - még mindig nem a kommunista tisztségviselők elképzelései szerint alakult, melynek elsőszámú okaként a kollektív szerződések kérdését jelölték meg. Soós Sándor minderről a következőképpen vélekedett: „ Meglátásom szerint bizonyos fokig a bányászokat a demokrácia elkényeztette és evés közben jön meg az étvágyuk. Ezért hibás elsősorban az üzemi agitátor gárda, mert nem dolgoznak és a tömegek uszályába kerülnek, sőt sok esetben ők állnak a követelések élére. Hibás a városi vezetőség is, mert nem foglalkoznak kellően az agitátor gárda mozgatásával. ”845 Az általa felvázoltakkal ellentétben Tokodon és Dorogon az agitátorok kiváló munkát végeztek, itt ugyanis az üzemi tagság körében nem jelentkeztek a tatabányaihoz hasonló problémák.846 A választásokat követő átmeneti bizonytalanságot követően a vármegyei kommunista szervezetek hamarosan mozgásba lendültek, amit elsőként a rémhírterjesztőkkel szembeni egyre erélyesebb fellépésük bizonyít, hiszen ez okból kifolyólag hamarosan a baji főjegyző és a községi bíró is az internálás sorsára jutott. Az egyház és ezzel együtt a Slachta Margit vezette Keresztény Női Tábor elleni durvuló küzdelemre az volt a jellemző, 842Leblancné Kelemen Mária: Sorsdöntő évek. Adalékok a négy bányaközség helyi önkormányzatának történetéhez 1945-től 1947. október 10-ig, Tatabánya megyei város létrejöttéig. In: Somorjai (szerk.): Tatabánya 45 éve város... 110-112. o. 843 PSZL 274. f. 15. áll. 74. ő. e. Párszervezetek és kommunista tisztviselők közigazgatási jelentései. Komárom-Esztergom vármegye, 132. o. 844 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 95. o. 845 Uo. 84. o. 846 Uo. 197
