Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
V. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választások - 3. Az MKP választási kampánya a vármegyében
Amennyiben az előző választások kampányidőszaka közötti különbségeket vizsgáljuk, akkor a legszembetűnőbb változást az jelentette, hogy a kommunisták a nemzetgyűlési választások előkészületeivel ellentétben ekkor nem a nagygyűlésekre hegyezték ki a kampányukat. Rákosi Mátyás ugyanis úgy döntött, hogy: „ ezen a választáson nem fogunk nagy, összpontosított népgyűléseket tartani, mert azt tapasztaltuk, hogy egy ilyen óriási népgyűlés előkészülete sok erőt von el, amit jobban fel lehet használni, ha a gyűlés helyett másutt alkalmazzuk... Most az egyéni agitációra fogunk rátérni, a házról házra, lakásról lakásra való járásra. ” Ä Az agitáció során többek között a párt nemzeti jellegét és az ország függetlenségéért történő folyamatos - ha kell akár fegyveres erővel is - küzdelmét emelték ki.7'9 Emlékezzünk vissza mit is mondott Rákosi az 1945. november 22-i KV ülésen? Azt, hogy a kampány során képtelenek voltak a nemzeti vonalat képviselni, holott szerinte a kisgazdák ennek köszönhették eredményességüket. Úgy tűnik, a hatás nem maradt el, főként a falvakban, ahol a kisebb gyűlések alkalmával eredményesnek mutatkozott a Himnusz lejátszása és a nemzeti színű jelvények osztogatása is.758 759 760 Ezen kívül fontos szerepet játszott az úgynevezett egyházi vonal is, ahol saját bevallásuk szerint a vármegye területén azért volt könnyű a dolguk: „mert konkrétan ki tudtuk mutatni megyénkben hány templomot, iskolát javítottunk, hány plébániát hoztunk rendbe. Megtudtuk győzni, hogy mi a lelkiismeret szabadság hívei vagyunk és ezzel együtt jár a vallásszabadság is. Vannak taktikai módszerek amit tapasztalatok útján tanultunk meg. A reggel kimenő agitátorcsoportok azonnal megkezdik az agitációkat, ez hiba, mert a falusiak úgy értékelik, hogy a templomtól akarjuk őket elvonni. Nem beszélve arról, mindjárt azzal jönnek, hogy vasárnap van, és mi miért nem megyünk templomba. Ha a falujárók reggel kimennek és elmennek templomba, de ezt is ügyesen kell alkalmazni, mert ha mind a katolikus templomba megy akkor a reformátusok neheztelnek, vagy fordítva. Ezért egy csoport a katolikus templomba és egy csoport a református templomba megy és csak 11 óra után kezdtük az agitációt és ezzel nyert ügyük volt, szívesen fogadtak. ”761 A helyi agitátorgárdák szinte tökéletesre fejlesztették az utcai tömb- és házi gyűléseket is. Tatabányán például a választási kampány kellős közepén vezették be azt, hogy egy-egy ilyen csoport négy házat kapott ahol állandó röpgyűléseket és politikai beszámolókat tartottak.762 Ezeken kívül színdarabokkal és kultúrelőadásokkal is igyekeztek meggyőzni a választókat, sőt az utcákon gyerekeket is beszervezetek, akik dalokat énekelve bíztattak mindenkit az egyes listára 758 Rákosi: Visszaemlékezések 1940-1956.1. kötet... 410. o. 759MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 34. ő. e. Az 1947. évi nemzetgyűlési választások előkészítésével és lefolyásával kapcsolatos iratok, 30. o. 760 Uo. 761 Uo. 762 Uo. 31-32. o. 171
