Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 7. Az MKP második vármegyei konferenciája
A kommunista tanácskozást nagy érdeklődés előzte meg680, amit elsősorban Rajk László belügyminiszternek a magyarországi belpolitikai élet aktuális eseményeit tárgyaló referátuma váltott ki.681 A forgatókönyv szerint fél 10 előtt néhány perccel Soós Sándor vármegyei titkár nyitotta meg a gyűlést. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a vármegyei konferencia megrendezésére a köztársaság-ellenes összeesküvés miatt Magyarország és a vármegye szempontjából is sorsdöntő időszakban került sor. Ezt követően került sor az elnökség és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztására, amit 9 óra 48 perckor Rajk László előadása követett.682 Előadásában mindenekelőtt köszönetét fejezte ki azoknak a pártfunkcionáriusoknak, akik az első vármegyei konferencia óta eltelt egy évben kitartottak a kommunista párt irányvonala és politikája mellett. Hosszasan elemezte a mezőgazdaság, az értékálló pénz bevezetése és az ipari termelés területén elért teljesítményt. A propagandisztikus elemekkel dúsított előadás során a jelenlévőket igyekezett meggyőzni arról, hogy 1945 áprilisa óta úgy az életszínvonal, mint a termelés emelkedésének volumenében kiváló eredményeket értek el. A további fejlődés alapját pedig szerinte nem más, mint a Magyar Kommunista Párt által kidolgozott hároméves gazdasági terv jelenti majd. О ugyanis úgy számolt, hogy az általuk felvázolt gazdasági terv szisztematikus végrehajtásával 1950-re nemcsak elérik, hanem jelentős mértékben felül is múlják az 1939 előtti gazdasági teljesítményt és az életszínvonalat is. Ennek a megvalósításához azonban nélkülözhetetlen volt a megfelelő politikai háttér is, ami azonban meglátása szerint az évnek ebben a szakaszában még hiányzott.683 Rajk úgy vélte: ,, Vannak olyanok, kik az erők megosztásán, az erők szembeállításával dolgoznak, s nem azon dolgoznak, hogy az országot talpra állítsák, és a kisgazda párt mindent megtett, hogy a magyar koalíciót megdöntse, és szembe fordítsa mind a 3 pártot. Meg kell nézni az utolsó fél esztendőt. Meg lehet állapítani azt, hogy augusztus 1. nem jelentette az ország felemelését, pedig ennek kellett volna keletkezni. ”684 Az imént idézett mondatokkal tudatosan vezette fel az előadásának a záró szakaszát, melyet szinte teljes egészében a Magyar Közösség ügyének felvázolása, illetve az „összeesküvés” pontról-pontra történő elemzése jelentette.685 Zárásként figyelmeztette a jelenlévőket arra, hogy a hároméves terv végrehajtásának jelentőségét, az erőszakos tagtoborzás beszüntetésének fontosságát, a magyar parasztság politikai felvilágosítását, a falujárás szük680 Előfordult olyan eset is, amikor egyes résztvevők két napos gyalogutat tettek meg csak azért, hogy Rajk László előadását meghallgathassák. 681PSZL 274. f. 16. áll. 178. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom vármegye, 76. o. 682MNL KEML XXXV. fifes. 23. fi 3. ő. e. Komárom-Esztergom vármegye MKP szervezeteinek második vármegyei konferenciája, 1. o. 683 Uo. 10-1 l.o. 684Uo. ll.o. 685 Uo. 12-13.0. 151
