Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 7. Az MKP második vármegyei konferenciája
ségességét és az „összeesküvés leleplezésének” a lehető legszélesebb körben történő propagálását folyamatosan végezzék.686 Raj к László beszámolóját követően Soós Sándor vármegyei titkár előadása következett, mely a szervezési kérdések aktualitásaival foglakozott. Mindenekelőtt a taglétszám alakulását emelte ki, éspedig az elmúlt egy év vonatkozásában. Erről a következő megállapítást tette: „ Taglétszámunk egy évvel ezelőtt 12-13 ezer volt és ezt szívós munkával sikerült felemelni 20 000-re.”687 Ebben az esetben Soós több ezer párttaggal tévedett, ugyanis 1946 márciusában mintegy 17 000 fős taglétszámmal688 rendelkeztek a vármegye kommunista pártszervezetei. A tagság járá- sonkénti megoszlásának ismertetésénél csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a vármegye agrárterületein rendkívül alacsony a tagkönyvvel rendelkezők száma. Ezt a helyi titkárok hibájának rótta fel, ők ugyanis - Soós véleménye szerint - nem voltak elég rugalmasak, ráadásul a kezdeti időszakban „kiskirályként” tevékenykedtek. Rávilágított a háromhetes pártiskolák fontosságára és arra, hogy mindent el kell követni annak érdekében, hogy az értelmiség minél nagyobb létszámban képviseltesse magát a Magyar Kommunista Pártban.689 Előadása során érintette a vármegyei székhely690 kérdéskörét, kiemelve annak mielőbbi áthelyezésének a szükségességét: „Az országban nincs még egy olyan vármegye mint Komárom- Esztergom. A vármegye székhelye kint van a megye szélén, úgy hogy ha valakinek elintézendő dolga van, az három napba kerül. A Magyar Kommunista Párt azért harcol, hogy ezt a lehetetlen állapotot megváltoztassa és központi helyre kerüljön Komárom-Esztergom vármegye székhelye. ”69' A továbbiakban Soós a 19 sváb és a 6 szlovák nemzetiségű település lakosságát érintő tagtoborzás elmaradását, az apparátus járműhiányát és a járási titkárok minősíthetetlen munkáját is számba vette.692 A tömegszervezetek működéséről (szakszervezet, UFOSZ, FÉKOSZ, MADISZ) szóló összefoglalója középpontjában ugyancsak a káderhiány és a szervezési hiányosságok elemzése állt.693 A vármegyei titkár beszámolója a pártok közötti kapcsolatok elemzésével zárult. Ebből kiderült, hogy a Szociáldemokrata Párt felső vezetésével továbbra sem volt felhőtlen a viszonyuk, mely elsősorban az üzemi bizottságok választásai alkalmával vált kézzelfoghatóvá. A Nemzeti Pa686 Uo. 13-15. o. 687 Uo. 16. o. 688pszL 274. f. 16. áll. 42. ő. e. Szervezet-, tag- és káderstatisztikai kimutatások, 14. o. 689 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 3. ő. e. Komárom-Esztergom vármegye MKP szervezeteinek második vármegyei konferenciája, 17. o. 690 Ami ekkor még mindig Esztergomban volt. A megyeszékhely Tatabányára helyezésére 1950-ben került sor, immár a tanácsrendszer keretén belül. 691 Gecsényi: Három szabad évtized. Pártkonferenciák és pártértekezletek Komárom megyében 1946- 1970... 36-37. o. 692 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 3. ő. e. Komárom-Esztergom vármegye MKP szervezeteinek második vármegyei konferenciája, 17-18. o. 693 Uo. 18-19. o. 152
