Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 6. Politikai küzdelmek a két vármegyei konferencia közötti időszakban
gye nehéz közlekedési viszonyai (ami jelentősen megnehezítette a tagtoborzást) és a folyamatosan fennálló járműhiány okozhatott. A tavaszi idő beköszöntését követően ismét megindult a vármegye területén a tagtoborzás, amit a szociáldemokraták is eredményesen használtak ki, a források szerint ugyanis rövid időn belül sikerült jelentős növekedést produkálniuk.664 A kommunisták sem tétlenkedtek, amire a házi agitáció665 rendszeressé tétele és a falusi agitátor gárdák felállítása is utal. Fontosnak tartották ezeken kívül a ház- és a tömbbizalmi rendszer kiépítését is, illetve a közvetlen családtagjaik mellett a rokonok és a szomszédok körében végzett folyamatos agitációt is.666 Az elért eredményeikről Soós Sándor ismételten beszámolt, méghozzá az 1947 áprilisában kelt jelentésében. Ebből kiderül, hogy a párt taglétszáma a falujárás rendszeressé válása után rövid idő leforgása alatt közel 1500 fővel gyarapodott, pedig a jármüvekkel még mindig gondjaik voltak, emellett a Gesztesi járásban még a kedvezőtlen időjárással is meg kellett küzdeniük.667 A falujárás már az 1945-46-os időszakban is jellemző volt a vármegyei kommunistákra, melyről Hortobágyi János az 1968-ban készített visszaemlékezésében a következőképpen számolt be: „Számtalan vasárnapot áldoztunk arra, hogy teherautókon felpakolva hegesztő apparátot, tábori kovácsműhelyt és egyéb szerszámokat, eszközöket vittünk magunkkal falura abból a célból, hogy társadalmi munkában segítsünk dolgozó parasztságunknak, a mező- gazdasági gépek, háztartási eszközök rendbehozatalában. Ezen kívül kiterjedt ez a tevékenységünk arra, hogy iskolák, központi épületek rendbe hozását is biztosítsuk. [...] Ezt tettük oly módon, hogy míg a szakemberek falun a különböző javításokat végezték, agitációs csoportunk gyűléseket, nagygyűléseket, röpgyűléseket, házi agitációt, felvilágosító munkát végzett a dolgozó parasztok között és ennek rendkívül nagy hatása, jelentősége volt. ”668 669 A belpolitikai eseményeknek a kommunista párt számára kedvező alakulása (ne feledjük a kisgazda szervezetek a vármegye területén is szétestek - W. B.) hamarosan a taglétszám tekintetében is éreztette hatását, melyet a következő táblázat illusztrál.664 664ÁBTL 1.1. A Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályának iratai, 3. d. 4. o. 665 A házi agitációnak jelentős szerepe lesz majd az 1947-es választások előkészítése során is. 666MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 5. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának végrehajtó bizottsági üléseiről készült jegyzőkönyvek, 34. o. 667 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 27. o. 668MNL KEML XXXV. ffcs. 42. f. 17. ő. e. Hortobágyi János visszaemlékezése, 12. o. 669MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 14. ő. e. Szervezési statisztikai kimutatások, 112. o., 121. o., 196. o., 1947 júliusára vonatkozó teljes adatsort nem találtunk. 148
