Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 6. Politikai küzdelmek a két vármegyei konferencia közötti időszakban
25. táblázat. A párttagok járások szerinti megoszlása 1947. május, június és augusztus hónapokban A taglétszám alakulása járások szerint Dátum Esztergomi járás Gesztesi járás Tatai járás Összesen 1947. május 6666 3673 11 295 21 634 1947. június 6762 3628 12 178 22 568 1947. augusztus 7643 4210 12 931 24 784 A taglétszámnak a táblázat adatai által is bizonyított jelentős mértékű emelkedése most már valóban elégedettséggel töltötte el a vármegyei kommunista apparátust. Mindenképpen érdemes megemlítenünk a Gesztesi járás taglétszámának az alakulását, ami azért is volt figyelemre méltó, mert korábban ebben a járásban volt a legtöbb probléma a káderállománnyal, illetve a kisgazdapártnak is ezen a környéken volt a legnagyobb tömegbázisa. Mindezt elsősorban azzal indokolhatjuk, hogy ezekben a hónapokban már a vármegyében is jelentős eredményre vezetett a kisgazdapártnak a kommunisták általi feldarabolása, az úgynevezett szalámitaktika végrehajtása. A tagdíjfizetési hajlandóságban is előrelépés következett be, 1947 májusában a 21 634 fős tagságból 14 590-en fizették670 azt rendszeresen. Még az MKP második vármegyei konferenciáját megelőzően, hosszas előkészítést követően került sor 1947. február 10-én a párizsi békeszerződés aláírására.671 A magyar béke-előkészítő diplomácia igyekezett a reálpolitikai adottságokból kiindulni, a magyar békecélokhoz a Szovjetunió támogatását megszerezni. A szovjet büntető magatartás, az ellenérdekelt szomszéd államok, Csehszlovákia és Románia követeléseinek előnyben részesítése a Nagy-Britannia és az Egyesült Államok felé történő tájékozódás lehetőségét tette szükségessé. Ok azonban - a gazdasági engedményeken kívül - nem tudták ellensúlyozni a közép-európai térség hatalmi realitásait. Mindez végső soron azt jelentette, hogy Magyarország, mint legyőzött állam, nem tudta befolyásolni a három nagyhatalomnak a magyar béke- szerződésre vonatkozó döntéseit.672 Ennek következtében a békeszerződés végül is a trianoni határokat állította vissza. Az eltérés csupán annyi volt, hogy Csehszlovákia Pozsonnyal szemben még három673 további magyar falut is megkapott.674 A 670 Kende: i. m. 37. o. 671A kérdés legjobb összefoglalását nyújtja: Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés. Budapest, 2006, Osiris Kiadó. 672Fülöp Mihály-Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Budapest, 1998, Aula, 342. o. 673Dunacsún, Horvátj árfalu és Oroszvár. 674 Romsics Ignác: A 20. század rövid története. Budapest, 2007, Rubicon Könyvek, 317. o. 149
