Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 6. Politikai küzdelmek a két vármegyei konferencia közötti időszakban
után jelentették be a nemzetgyűlésnek a kormány összetételében végrehajtott időközbeni változásokat. Kovács Béla már februárban távozott a Földművelésügyi Minisztérium éléről, helyét pedig Dobi István612 foglalta el. Dobi István a tárgyalt korszak során több ízben is megfordult a vármegyében. 1946 márciusában részt vett az esztergomi Bajcsy-Zsilinszky emlékünnepségen, áprilisban pedig a Független Kisgazdapárt tatai rendezvényén.613 Ez utóbbiról a Tatai Újságban a következőket olvashatjuk: „Fényes külsőségek között tartotta vármegyei nagygyűlését a Kisgazda párt húsvét hétfőjén Tatán. Mintegy 3-4000 főnyi tömeg gyűlt össze a feldíszített Kossuth téren, és jóleső érzéssel könyvelhetjük el, hogy ez a gyűlés - egy-két szépséghibától eltekintve - valóban a demokrácia jegyében zajlott le. [...] Dobi István tömören vázolta az ország jelenlegi kül- és belpolitikai helyzetét, és rámutatott a moszkvai út jelentőségére. Beszélt a telepítésekkel kapcsolatos visz- szásságokról, és sürgette azok orvoslását, mert az ország mai zilált gazdasági helyzetén csak úgy lehet hathatósan segíteni, ha hozzáértő kezek művelik meg a földet. ”614 1946 nyarán Dobi ismét a vármegyében tartózkodott, ekkor a kisgazda- párt tatabányai gyűlésén képviseltette magát. Ugyanerről a gyűlésről Soós Sándor MKP vármegyei titkár is beszámolt a felsőbb vezetésnek, élesen bírálva Dobi kijelentéseit.615 Dobi az 1947-es választási kampány során megfordult a Tatai járáshoz tartozó Kocs községben is ahol a tudósítások szerint lovas bandériummal és díszkapuval fogadták a Független Kisgazdapárt képviselőjét.616 Visszatérve a kormány tagjai között bekövetkezett változásokra, érdemes megemlítenünk, hogy Nagy Imrét 1946. március 20-án Rajk László váltotta fel a belügyminiszteri székben.617 A korábban már említett 1946. május 23-i tatabányai nagygyűlésnek a széncsatán kívül volt még egy fontos témája, mégpedig a stabilizáció végrehajtása, melyet Rajk László augusztus 1-jére ígért.618 Ennek elsődleges és legfőbb oka az infláció háború utáni meglódulása volt, mely egyrészt az árukínálat és kereslet egyre növekvő aránytalansága, másrészt az állam fokozódó túlköltekezése volt. Az alacsony kibocsátási szinten vegetáló reálszféra adóbefizetéseiből 1945 nyarán az állam megnövekedett jóvátételi és újjáépítési kiadásainak 8%-át sem lehetett fedezni. Nem maradt más finanszírozási lehetőség, mint a bankóprés. És miközben a forgalomba egyre nagyobb mennyiségű papírpénz került, ennek árufedezete rohamosan 612 Dobi István Komárom vármegye szülötte volt, 1898. december 31-én Szőnyben látta meg a napvilágot. 6l3Tapolczai Emőné: Komárom megye a sajtóban 1945-1965. Tatabánya, 1969, József Attila Megyei Könyvtár, 45. o. 614 Tatai Újság. 1946. április 30. 615PSZL 274. f. 16. áll. 176. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom vármegye, 138. o. 6l6Kórósi: i. m. 174. o. 617 Izsák: Rendszerváltástól rendszerváltásig. Magyarország története 1944-1990... 64. o. 618 Szabad Esztergom Vármegyei Híradó. 1946. május 26. 140
