Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)

IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 6. Politikai küzdelmek a két vármegyei konferencia közötti időszakban

csökkent, ami az árszínvonal hallatlanul gyors növekedéséhez, összességében a világ gazdaságtörténetének eddigi legnagyobb mértékű inflációjához vezetett.6'9 A nehéz gazdasági helyzet a lappangó antiszemitizmusnak619 620 is újabb impulzusokat adott. 1946. május 21-én Kunmadarason, 1946. július 30-31-én pedig Miskolcon került sor antiszemita tüntetésékre és emberáldozatokat is követelő zavargásokra. Az utóbbi hátterében két feketézéssel vádolt zsidó malomtulajdonos, illetve üzletvezető letartóztatása és internálása állt. A kormány a tetteseket felelősségre vonta, s a nemzetgyűlés elé terjesztette az 1946. évi XXV. törvénycikket a zsidóságot korábban ért diszkriminációk megbélyegzéséről.621 Az antiszemitizmus kérdése az 1946. július 2-i Komárom-Esztergom vármegyei választmányi ülésen is felmerült, amikor is Pintér Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ez elsősorban a kereskedelemben tapasztalható visszaélésekre vezethető vissza, hiszen az üzletek tulajdonosainak nagy többsége zsidó származású volt.622

A stabilizáció végrehajtására és a forint bevezetésére 1946. augusztus 1-jén került sor, addig azonban az új pénz értékállóságát megfelelő árualap felhalmozásával kellett megalapozni. A szűkösen rendelkezésre álló készleteket továbbra is szigorú jegyrendszer alapján osztották szét. A stabilizáció megteremtése szempontjából nagy jelentőséggel bírt az államháztartás egyensúlyának a biztosítása is. Az állami kiadások csökkentésében némi segítséget jelentett a szovjet jóvátételi szállítások már említett átütemezése is.623 V. Mudrikov „A legfontosabb politikai események Magyarországon 1946 júliusa folyamán” címet viselő feljegyzésben a forint védelméről szóló törvényt is alapos elemzés alá vette. Felsorolta a büntetési tételeket, amik kiszabhatok voltak abban az esetben, ha valakit „árdrágításon”, esetleg „külföldi valutával történő spekuláláson” kapnak.624 Ez utóbbival kapcsolatban Tatán is a tettek mezejére léptek a kommunisták, ugyanis a spekulánsok és feketézők elleni hatékony fellépés érdekében bevezették az utcabizalmi rendszert. Ez azt jelentette, hogy minden utcában 2-3 kommunistát bíztak meg, akiknek az volt a legfontosabb feladatuk, hogy nyilvántartsák az ott élő összes lakót, és azokat, akik szerintük nem végeznek „társadalmilag hasznos” munkát át kellett adniuk a rendőrségnek, akik ezután nemes egyszerűséggel internálták őket.625 Az ekkor létrehozott „utcabizalmi

619Honvári (szerk.): i. m. 448. o.

620Az 1945 utáni antiszemitizmus kérdésére bővebben lásd: Standeisky Éva: Antiszemitizmusok. Budapest, 2007, Argumentum Kiadó.

621 Romsics: Magyarország története a XX. században... 309. o.

622 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 4. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága választmányi üléseinek jegyzőkönyvei, 15. o.

623 Honvári (szerk.): i. m. 451. o.

624 Izsák-Kun (szerk.): Moszkvának jelentjük... Titkos dokumentumok... 1944-1948... 116. o.

625PSZL 274. f. 16. áll. 177. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom

vármegye, 6. o.

141