Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 6. Politikai küzdelmek a két vármegyei konferencia közötti időszakban
kézenfekvő kérdést, hogy vajon vidéken milyen sikerek fogják kísérni a három baloldali párt és a szakszervezetek együttműködését. Az általuk vizionált választ is megadták, méghozzá azt, hogy a vármegyékben mindaddig nem lesz együttműködés a pártok között, ameddig a „reakciós elemeket” maradéktalanul el nem távolít- ják onnan.60'' Három hónappal későbbi datálással megjelenik az első érdemi pártirat is, méghozzá az MKP Tatai Járási Bizottságának 1946. július 15-én keletkezett havi jelentése, melyben arról számolt be a járási titkár, hogy a két nappal korábban megtartott pártközi értekezleten elfogadták a kommunisták azon javaslatát mely a tatai baloldali blokk megalakítására vonatkozott.605 606 Ugyanebben a hónapban a vármegyei titkár is megszólalt ez ügyben, ő arról informálta a felsőbb vezetést, hogy hiába sikerült több helyütt kialakítani a megfelelő együttműködést, egyes szervezetek vezetői mégis teljesen elzárkóznak ettől, figyelmen kívül hagyva ennek szükségességét. Ezekben az esetekben a vármegyei bizottság tagjai személyesen keresték fel az ilyen szervezeteket, ezzel is elősegítvén az összefogást.607 608 Ugyanazon a napon, amikor a kisgazdák bejelentették a „reakciós” nemzetgyűlési képviselőik kizárását a pártból, fogadta el a nemzetgyűlés a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelmével foglalkozó VII. tc.-et.6(,s Az 1946. március 23-ától hatályossá vált törvénynek igen széles volt a hatóköre és rendkívül szigorúak a rendelkezései a bűncselekményeknek, illetőleg a vétségeknek minősített esetekben. Nemcsak a köztársaság ellenes szervezkedést és propagandát kívánta maximális szigorral büntetni, hanem azokat is, akik ilyenről tudomást szereztek, és nem jelentették azt időben a hatóságoknak. A törvénnyel a Magyar Kommunista Párt olyan „eszköz” birtokába jutott, amely valóban hatásosan biztosíthatta érdekeinek védelmét minden polgári kísérlettel szemben.609 A törvényben felsorolt bűn- cselekmények elbírálása szintén ugyanezen törvényben külön szervezetet, az úgynevezett népbírósági ötös, vagy másképpen nevezve külön tanácsokat hoztak létre.610 611 A Sulyok Dezső által „hóhér törvénynek” nevezett jogszabály lehetőséget teremtett a belügyi, valamint az igazságügyi szerveknek, hogy valós feladataik mellett tevékeny részt vállaljanak a koalíciós struktúra felszámolásában.6" Ennek mintegy kiegészítéseként fogadta el a nemzetgyűlés 1946. május 27-én az emberi alapjogok védelméről szóló 1946. X. tc.-t. Az imént felsorolt törvények elfogadása 605 Szabad Esztergom Vármegyei Híradó. 1946. március 17. 606PSZL 274. f. 16. áll. 177. ő. e. Vármegyei bizottságok és pártszervezetek. Komárom-Esztergom vármegye, 6. o. 607 Uo. 46. o. 608Romsics: Magyarország története a XX. században... 289-290. o. 609 Izsák: Rendszerváltástól rendszerváltásig. Magyarország története 1944-1990... 63-64. o. 610Palasik: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944-1949... 122. o. 611 Révai Valéria (szerk.): Törvénytelen szocializmus. A Tényfeltáró Bizottság jelentése. Budapest, 1991, Zrínyi Kiadó - Új Magyarország, 1991, 26. o. 139
