Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 6. Politikai küzdelmek a két vármegyei konferencia közötti időszakban
tása a belpolitikai küzdelmek fontos eseménye volt, melynek előzményét Nagy Ferenc miniszterelnöki kinevezése jelentette. Nagy távlati célja ugyanis egy a Szovjetunióval szemben nem ellenséges, de alapvetően mégis az Egyesült Államokra, illetve a nyugat-európai államokra támaszkodó olyan paraszti-polgári demokrácia kialakítása volt, amely a munkáspártok szocializmus irányába mutató radikalizmusát elfogadhatatlannak tartotta.599 Rövidesen megindult a kisgazdapárt elleni nyílt, országos támadás, melynek nyitányát Rákosi Mátyásnak március 3-i Mecsekalján elmondott beszéde, és az ugyanaznapi Szabad Nép „Tiszta vizet a pohárba” című cikke jelentette. Az ultimátum lényege az volt, hogy a kommunisták csak akkor hajlandók továbbra is a koalícióban kormányozni a kisgazdapárttal, ha a kisgazdapárt kizárja jobbszámyát a pártból.600 Mindezt nyomatékosítva 1946. március 5-én a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a szakszervezetek részvételével megalakították a Baloldali Blokkot.601 A koalíción belüli pártok polarizációja ezzel világos szervezeti formát öltött. Egyik oldalon álltak a társadalmi-politikai átalakulás folytatásának megállítására, illetve lehetőség szerint korrigálására törekvő kisgazdák s a köréjük tömörülő különböző konzervatív, liberális és demokrata irányzatok, a másikon pedig a társadalmi forradalom folytatását kívánó és befolyásukat növelni akaró kommunista- szociáldemokrata-parasztpárti blokk.602 603 Megalakulásukat követően szinte azonnal, március 7-ére hatalmas budapesti tömegmegmozdulást szerveztek, melyet a februári népítéletek605 betetőzésének szántak. Miután a kisgazdapárti vezetők lehetetlen helyzetbe kerültek, március 12-én kénytelen-kelletlen elfogadták a Baloldali Blokk követeléseit. Ennek következtében komoly veszteségeket szenvedett el a párt, ami többek között azt jelentette, hogy olyan vezető személyiségeket kellett kizárniuk soraikból — az összesen 21 képviselőből - mint Sulyok Dezső és Vásáry István.604 A Komárom-Esztergom vármegyei pártiratok szinte egy szóval sem említették meg a Baloldali Blokk kezdeti időszakának a tevékenységét, melynek oka a szórványos források mellett a vármegyei kommunista vezetés kevésbé militáns volta lehetett. Éppen ezért a minimális számú információ megszerzésének érdekében a helyi sajtóanyagot kellett feldolgoznunk. Ebben az esetben viszont szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen az 1946. március 17-én megjelent Szabad Esztergom terjedelmes írásban számolt be a blokk március 5-i megalakulásáról, feltéve azt a 599Romsics: Magyarország története a XX. században... 287. o. 600Palasik: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944-1949... 146. o. 601 Izsák: Rendszerváltástól rendszerváltásig. Magyarország története 1944-1990... 61. o. 602Romsics: Magyarország története a XX. században... 288. o. 603 Komárom-Esztergom vármegye területén 1946 tavaszára datálható, kommunisták által szervezett tömegmozgalmakra és azok tettlegességig fajulására utaló forrást kutatásunk során nem találtunk. 604Palasik: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944-1949... 147-148. o. 138
