Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 5. Tömegszervezetek (szakszervezetek, a MADISZ és az MNDSZ)
belül megmutatkozott.530 A témát napirenden tartva, az 1947. április 27-i vármegyei választmányi ülésen további fontos utasításokkal látták el a tömegszervezeti munkával foglalkozó funkcionáriusokat. Ezek között szerepelt a szociáldemokraták által irányított szakszervezetek megerősítésének az igénye is, méghozzá oly módon, hogy a legjobban képzett „elvtársaikat” kellett ezekre a helyekre beépíteni.531 Az imént említetteken kívül ugyancsak fontos feladatként jelent meg a szervezetek vezetőségeiben a taglétszám gyarapítása, különösen azért mert az „ ...nem növekedett meg még azokon a helyeken sem, ahol kommunisták voltak az Ü. B.-ben, a szakszervezetekben és általában a vezetésben. ”532 Az MKP komáromi pártszervezete jelentős eredményeket ért el ezen a téren is, hiszen egyes üzemi szervezeteiben533 rövid idő leforgása alatt megduplázta - sőt egyes esetekben megháromszorozta - a tagjainak számát, ráadásul a gyenge pontnak számító tagdíjfizetésben is előrelépés történt.534 Témánk szempontjából további fontos részleteket tartalmaz az 1947. június 20-án kelt tömegszervezeti jelentés, mely a kommunista párt politikájának többé-kevésbé minden részletébe bepillantást nyújt. Szakszervezeti vonalon mindez azt jelentette, hogy állításuk szerint 1947 májusa óta a munkakörök felosztásával sikerült rendszeressé és a korábbiaknál jobban irányítottá tenni a munkájukat.535 Emellett elkészítettek egy gyüléstervezetet is, melynek feladatait a hónap folyamán úgy tűnik végre is tudták hajtani. Ennek keretében került sor például Esztergomban a vármegyei üzemi értekezletre, ami a jelentések tartalma szerint hellyel-közzel eredményes is volt. Komoly sikert könyvelhettek el a szakmaközi bizottságok kiépítésének a terén is, melyek számát 6-ról 12-re emelték, többségében kommunista összetétellel.536 Végezetül rátértek a „pedagógus vonalra”, ahol ugyancsak a szakszervezeten keresztül próbálkoztak meg az irányítás átvételével. Az első komoly lehetőségre, a pedagógusok független vármegyei titkári pozíciójának a betöltése során nyílt alkalom. A kommunisták módszerének a lényege a következő volt: elsőként el kellett érniük azt, hogy a vármegye pedagógus szakszervezeteinek szakcsoportjai (Esztergom, Komárom, Dorog, Tokod, Nyergesújfalu, Tata és Tatabánya) által választott elektorok537 közül három kommunista legyen, 530 Uo. 25-31.0. 531MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 4. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága választmányi üléseinek jegyzőkönyvei, 48. o. 532 MNL KEML XXXV. ffcs. 27. f. 1. ő. e. Az MKP Komárom Városi Titkárságának összesített jelentése, 1. o. 533 A vasutas, a postás, a rendőri és a lengyári. 534 MNL KEML XXXV. ffcs. 27. f. 1. ő. e. Az MKP Komárom Városi Titkárságának összesített jelentése, 1. o. 535 MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 20. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága titkárának jelentései a politikai helyzetről, pártközi viszonyról, a pártmunkáról, a tömegszervezetek helyzetéről és az általános politikai hangulatról, 44-M5. o. 536Uo. 45.0. 537 Az elektorok voltak hivatottak a titkárt megválasztani. 127
