Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés
alkalommal is szóvá tett, legutolsó figyelmeztetésként fizetéslevonásnak a kilátásba helyezésével. Ekkor rontott be az irodájába Sándor, és követte el az előbb ismertetett cselekményt. Lukács azonban időben elhajolt ezért a golyó célt tévesztett. Miután a pisztolyt kicsavarta Sándor kezéből, elment az MKP vármegyei titkárságára, ahol Soós Sándor értesítette a rendőrséget, akik bekísérték Sándor Teofílt a felsőgallai rendőrbiztosságra.474 * A vizsgálati anyagokból kiderül, hogy Sándor Teofil a helyi munkásság körében nagy megbecsülésnek örvendett, főként azért, mert érdekeikért minden esetben kiállt. Vele ellentétben Lukács Lajos rendkívül népszerűtlen volt a dolgozók körében, elsősorban a „nyers modora és az önteltsége” miatt.477 A Sándor által kiépített „frakció” tagjai közül azonban többen, az őrizetbe vételt követő pártnap476 végén erélyesen követelték a szabadon bocsátását, amit a vezetőség egy része (Soós Sándor, Szegvári József, Vígh Sándor, Korczyl József) kategorikusan elutasított. Ezzel szemben a pártvezetőség másik csoportja (Flórián Gusztáv, Bokor Ferenc és Somlói János)477 Sándor pártját fogva a rendőrség tagjai között végzett „rögtönzött agitációval” igyekeztek őt szabadlábra helyeztetni, ami sikerült is nekik, igaz csak egy napra.478 A hatóság meggyőzése során nem merülhetett fel különösebb gond, hiszen kiderült: „A felsőgallai rendőrség nagyobb része ugyancsak Sándor pártján van, mivel több rendőr volt vele összeköttetésben partizánkodása479 alatt. ”480 Elengedésében az is szerepet játszott, hogy a 14-es akna bányászai mihelyst értesültek az eseményekről azonnal beszüntették a munkát, amit csak Sándor szabadon bocsátása esetén vettek fel. A jelentések kitérnek arra is, hogy az ominózus aknán többségében a Szociáldemokrata Párt tagjai dolgoztak, aminek nagy szerepet tulajdonítottak a hirtelen munkabeszüntetés okainak a keresése során.481 Ezt követően Sándor rövid ideig ismét a rendőrkapitányság vendégszeretetét élvezte, egészen addig, mígnem 1946 decemberének elején már a tatabányai kétnapos sztrájk előkészítésével és annak a kirobbantásával hívta fel magára a figyelmet. Még a sztrájkot megelőzően, 1946. november 25-én elkészült egy minden részletre kiterjedő jegyzőkönyv, melynek szerzője a „frakcióba” beépülő Somlói János - aki korábban Sándor pártfogoltjaként lépett fel - volt. A Flórián Gyula lakásán megtartott gyűlés első felszólalója Fekete István azt hangsúlyozta, hogy a kommunista 474ÁBTL 3.1.9. Vizsgálati dossziék, V-87450. 10. o. 477 ÁBTL 3.1.9. Vizsgálati dossziék, V-76368. 15-16. o. 476 Az iratok tanúsága szerint ugyanazon a napon került erre sor, amikor az incidens történt. 477 Miután ők is Sándor mellett foglaltak állást a pártvezetés „dorgálásban” részesítette őket. 478MNL KEML XXXV. ffcs. 23. f. 22. ő. e. Az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága kádermegbízottjának munkatervei és jelentései a vármegye káderhelyzetéről és a kádermunkáról, 3. o. 479Ez az illegális munkájára utalhat, partizán voltára utaló életrajzi adatot ugyanis nem találtunk. 480ÁBTL 3.1.9. Vizsgálati dossziék, V-76368. 15-16. o. 481 ÁBTL 3.1.9. Vizsgálati dossziék, V-87450. 10. o. 119
