Wencz Balázs: A Magyar Kommunista Párt Komárom-Esztergom vármegyei politikája 1945-1948 között (Esztergom, 2016)
IV. A kommunista pozíciószerzés 1945-1947-ben - 3. A nemzetiségi kérdés
párt helyi szervezete helytelen politikát folytat, melynek elsődleges okaként a pártközpontból érkező rossz utasításokat jelölte meg. Majd rátért a legfontosabb célkitűzések felsorolására, melyek közül kiemelt jelentőséget tulajdonított a fontosabb pozíciók saját emberekkel történő feltöltésének.482 Javasolta továbbá egy titkos ezred felállítását is, aminek a feladatkörét a következőképpen határozta meg: „Ezzel az ezreddel a zsaroló zsidó és keresztény üzleteseket, illetve üzlethelyiségeket körülzárjuk és minden élelmi cikket, valamint iparcikket lefoglalunk, és mindent államosítani fogunk. A szövetkezetek élére pedig becsületes embereket teszünk. ”483 A jegyzőkönyv további részében Sándor Teofíl részletesen ismertette az 1945-ös akciójukat, amikor is Feketével együtt az akkori vezetés leváltásának érdekében plakátokkal próbálták céljaikat elérni - ez az ügy egyáltalán nem nevezhető ff akciózásnak -, ami azonban nem sikerült, mivel a tervük idő előtt kitudódott. Miután elkobozták a plakátokat, előbb három napra lecsukták, majd a pártból is kizárták őket, igaz nem véglegesen, ugyanis három hónap múlva visszakapták a párttagkönyvüket.484 485 Sándorék új vezetőségre vonatkozó elképzelése pedig az volt, hogy azt elsősorban olyan emberekből kell összeállítani, akik megjárták a koncentrációs táborok valamelyikét.488 * Arra, hogy mindez miért volt annyira fontos, nem tértek ki. A sztrájkkal kapcsolatban felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a munkavégzés beszüntetése 1946. december 4-én délután a XII-es aknánál kezdődött, mígnem a következő nap reggelén Tatabánya486 - később pedig Oroszlány - összes üzemében folytatódott. A tiltakozás színhelyéül a tatabányai sportpályát választották, ahol december 5-én hozzávetőleg 15 ezer ember (többségük bányász) gyűlt össze. A tömeg elsősorban a drágaság megszüntetése487 és a szénprémium megtartása mellett foglalt állást. Ez irányú követelésüket egyébként az MKP központjába is továbbították az illetékesek, így az összegyűlteket az üzemi bizottság jelenlévői meg tudták győzni arról, hogy hagyjanak fel a sztrájkkal és térjenek haza. A jelenlévők - néhány akadékoskodó kivételével — azzal a tudattal, hogy kérésük hamarosan meghallgatásra talál, elindultak hazafelé.488 A sztrájkot követően szinte azonnal születtek olyan jegyzőkönyvek, melyek elsősorban Sándor Teofíl szerepét próbálták tisztázni. A Somlói János által készített egyik feljegyzésből kiderül, hogy a Sándorral folytatott beszélgetés során a nyilvánvaló ellentmondások felmerülése ellenére is igyekezett mindent tagadni, sőt a felelősséget megpróbálta áthárítani a 482MNL KEML XXXV. ffcs. 24. f. 13. ő. e. Jegyzőkönyvek a Sándor Teofíl frakció ügyében, 6. o. 483 Uo. 484Uo. 7-8. o. 485 Uo. 8. o. 486 A dokumentumok tanúsága szerint szinte az összes üzemben voltak frakciótagok. 487 Pedig az ország ekkor már túl volt a stabilizáció végrehajtásán. 488MNL KEML XXXV. ffcs. 24. f. 13. ő. e. Jegyzőkönyvek a Sándor Teofíl frakció ügyében, 1112.0. 120
